http://dka.oszk.hu/024300/024356 1246303708.jpg http://dka.oszk.hu/024300/024356/1246303708_kiskep.jpg Mocsári teknős Mocsári teknős felvéve 2011-07-11 2011-07-11 kibocsátva 2009-06-29 2009-06-29 Az Országalbum honlapjára való feltöltés dátuma. létrehozva 2009-06-27 2009-06-27 A kép készítésének időpontja. fénykép Állatvilág Országalbum Országalbum http://www.orszagalbum.hu/mocsari-teknos_p_25261 Attribution 3.0 Biológia, etológia Állattan állatkép műfaj vadon élő állat tárgyszó/kulcsszó hüllő tárgyszó/kulcsszó teknős tárgyszó/kulcsszó Magyarország földrajzi hely Körös. A mocsári teknős (Emys orbicularis) a teknősök (Testitudines) osztályába és a mocsáriteknős-félék (Emydidae) családjába tartozó faj. Egy eurázsiai elterjedésű állatfaj, Magyarország egyetlen őshonos teknősféléje, amely azonban komoly veszélynek van kitéve a számos helyen betelepített vörösfülű ékszerteknős térhódítása következtében. A mocsári teknős Dél- és Kelet-Európa nagy részén, Marokkóban, a Fekete-tenger anatóliai partvidéke mentén, a Kaszpi-tenger vidékén, keleten egészen az Aral-tóig előfordul. Kedveli a sekély, iszapos síkvidéki állóvizeket. Európában ez a legészakibb, nagy területen elterjedt teknősfaj; a teknősök egyetlen, a Kárpát-medencében is honos faja. Magyarországon elsősorban a síkvidékek iszapos álló- vagy lassan folydogáló vizeiben él. Kedveli a napsütötte, sűrűn benőtt erdei tavakat és a ligeterdőkkel szegélyezett holtágakat. Csak víz közelében él meg. A faj ovális, hátrafelé szélesedő, legfeljebb 20 centiméter hosszú hátpáncélja és bőre zöldes- vagy barnásfekete, amit sárga vagy sárgásfehér pettyek és/vagy csíkok tarkítanak. A világosbarna haspáncélt gyakran sötét foltok tarkítják - a hímeké homorú, a nőstényeké lapos. A pajzsoknak szegélye olykor fekete. Hátpáncélján (a fiatalabb egyedeket kivéve) nincs taraj. A hímek szivárványhártyája vörösesbarna vagy narancsszínű, a nőstényeké fehér vagy sárgás. Márciustól októberig-novemberig főleg a reggeli és az esti órákban aktív. Telelni az iszapba vagy a parti fövenybe ássa be magát - ha erre nincs mód, a jégpáncél alatt kerül nyugalmi állapotba. Az életfenntartáshoz szükséges oxigént szája és garatja nyálkahártyáján, illetve a végbélzacskók hajszálerein szívja fel. Az időjárástól függően március-áprilisban aktiválódik. Májusban párzik; a nőstény június-július elején rakja le 4-5 centiméter hosszú, 7-8 centiméteres átmérőjű tojásait a homokos parton ásott, 8-10 centiméter mély gödörbe. A fiatalok szeptember elején, vagy (ha a nyár nem volt elég meleg) a következő tavasszal kelnek ki, és azonnal megindulnak a víz felé. Szeret a vízből kiálló tuskókon, köveken pihenni. Nagyon jól úszik. Nyáron csak a tojásrakó nőstények távolodnak el a víztől, különben legfeljebb a partig, vagy valamilyen vízből kiemelkedő tárgyra merészkednek ki. Táplálékuk is vízi eredetű: különféle ízeltlábúak, kétéltűek, puhatestűek és férgek kifejlett és lárvaállapotú egyedeit, dögöket fogyaszt. A halak közül csak a beteg példányokat képes elfogni. A zsákmányt éles csőrkáváik segítségével darabolják fel. A mocsári teknőst szerte Európában visszaszorítja a gyorsan terjeszkedő vetélytársa, a vörösfülű ékszerteknős. Állományát csökkenti a vizes élőhelyek szennyezése és pusztulása is. A kifejlett példányokat páncéljuk védi, de a kicsinyeket és a tojásokat sokszor felfalják a ragadozók. A magyarországi teknősállomány egyelőre stabil, de elkezdték felmérését, hogy adott esetben hatékonyan védhessék. Mint minden kétéltű és hüllő, Magyarországon ez a faj is védett, eszmei értéke 50 000 forint. A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. (Forrás: Wikipédia) Mocsári teknős http://dka.oszk.hu/023600/023663 JPEG képállomány N JPEG képállomány 1280x853 72 színes 24 közepesen tömörített KÉSZ katalogizálás Rónay Zoltán