http://dka.oszk.hu/023400/023422 1282250821.jpg http://dka.oszk.hu/023400/023422/1282250821_kiskep.jpg Falatozás Falatozás felvéve 2011-04-14 2011-04-14 kibocsátva 2010-08-19 2010-08-19 Az Országalbum honlapjára való feltöltés dátuma. létrehozva 2008-06-22 2008-06-22 A kép készítésének időpontja. fénykép Növényvilág Országalbum Országalbum http://www.orszagalbum.hu/falatozas_p_48689 Attribution 3.0 Biológia, etológia Növénytan Orvostudomány, állatorvostan Alternatív gyógyászat növénykép műfaj vadon termő növény tárgyszó/kulcsszó gyógynövény tárgyszó/kulcsszó hárs tárgyszó/kulcsszó fa tárgyszó/kulcsszó virág tárgyszó/kulcsszó Magyarország földrajzi hely Nagylevelű hárs (Tilia platyphyllos) virága. A nagylevelű hárs a mályvafélék (Malvaceae) családjába tartozó hárs nemzetség egyik, a Kárpát-medencében is honos faja. Főképpen Közép- és Dél-Európában elterjedt faj. A Kárpát-medencében jellegzetesen elegyfa, amely főleg gyertyános-tölgyesekben és ártéri ligeterdőkben gyakori. 30-40 m magasra nő. Koronája fiatal korában szép kúpos, később boltozatosan magasra tör. Sudara szétágazik, ágai meredeken felfelé állnak, de a korona alsó részén a fa idős korában lehajlanak. Finom repedésekkel és hosszanti barázdákkal tarkított kérge sötétszürke vagy fakóbarna. Zöldespiros vesszői a hajtáscsúcs közelében ritkásan bársonyosan szőrösek; a szőrzet idővel lekopik. A szinte talaj nélküli törmeléklejtőkön nemcsak szétterpeszkedő, a felszínen kígyózó gyökerei tartják meg, hanem lehajló ágai is meggyökeresednek és ágtörzzsé fejlődnek; így akár már egy-egy fa is kisebb ligetté fejlődhet. Vörösbarna, hosszúkás tojásdad, lekerekített csúcsú rügyei a vesszőhöz képest nagyok, és két, eltérő méretű csupasz rügypikkely fedi őket. Váltakozó állású, kerekded, ferde szív alakú leveleik csúcsa kihegyesedik. A mintegy két centiméter hosszú, hengeres levélnyél a levéllemezt két szabálytalan részre osztó levélérben folytatódik. A mindkét oldalán fényes, 8-10 cm széles és akár 15 cm hosszúra is megnövő, élénkzöld levél széle szabálytalanul fűrészes. Amikor kihajt, kissé ráncos - ilyenkor színét ritkás, bársonyos szőrzet borítja, de ez idővel lekopik. Fonákán az érzugokban fehér szőrpamacsok nőnek. 2-5 (legfeljebb 6, rendszerint 3) virágból álló bogernyő virágzata a levelek hónaljából nő. A virágzat szára hat-nyolc centiméter hosszú, sárgászöld. A kellemes illatú virágok a többi hárshoz hasonlóan hosszúkás, ép szélű fellevélhez csatlakozó bogernyőben nyílnak. A zöldes árnyalatú csésze- és a sárgás sziromlevelek is kissé kanalasak A virágok öttagúak: öt-öt csésze- és sziromlevéllel. Számos, egyenes porzója túlnyúlik a takaróleveleken, egyenes bibeszála a porzóknál kissé rövidebb. Portokja világossárga, magháza felső állású, szőrös. A bibe is ötágú. Gömb alakú makkja bordás, a bibeszál maradványaként kis, hegyes szárban végződik. Az érett termések a virágszárhoz nőtt, repítő murvalevéllel együtt, jellegzetesen pörögve esnek le, és a szél messzire elhordhatja őket. A párásabb, hűvösebb klímát kedveli, ennek megfelelően erdeinkben főleg a hűvösebb, északi oldalakon és a szurdokvölgyekben nő. Leveleinek mérete jelentősen függ a termőhely vízellátásától és a hajtás jellegétől: olyannyira, hogy egy üde talajon élő kislevelű hárs tősarjain a levelek akár nagyobbak is lehetnek a szárazabb körülmények között élő nagylevelű hárs lombkoronájának szélén növő napfényleveleknél. Az egyik legkorábban virágzó hárs; virágai június elején nyílnak: a középsők hamarább, a szélsők később. Virágzata - akárcsak a kislevelű hársé - gyógyhatású (a drogok jegyzékében együtt tiliae flos néven szerepelnek), és a méhek is igen kedvelik; mindkét hársfaj fontos mézelő növény. A virágot olyankor célszerű gyűjteni, amikor a szélső virágok még bimbósak, ugyanis mire azok kinyílnak, a középsők már elvirágoztak és lehullanak. A hársfateát élvezeti célra is isszák, de ilyenkor nem főzik, csak forrázzák. Egyes ajánlók szerint a gyógyászati célra szánt teát sem szabad főzni. Puha, de szívós, világos fáját kedvelik a fafaragók; régebben számos templomi szobrot is faragtak belőle. Jól esztergálható; konyha- és asztallapnak is előnyös. A drog előállításához a virágot és a hársfaszén porát használják fel. Hatóanyagai: illóolaj, izzasztó glycosidák, hesperidin, nyálka, cukor, viasz és sók. Alkalmazzák: nátha, köszvény és reuma kezelésére. Sokáig nem szabad használni, mert szívpanaszokat okozhat. A virág főzete (10 g szárított virághoz 1/4 l víz) vizelethajtó, gyomorerősítő, görcscsillapító hatású. Ezt a főzetet használják: nátha, idült köhögés, a tüdő elnyálkásodása, hörghurut és * a vese okozta altesti bántalmak kezelésére. Az ilyen kúráknál a teát mindig ágyban, forrón kell inni. A fenti teafőzet mézzel vagy nyers cukorral a nátha ellen általánosan használt háziszer. (Forrás: Wikipédia) Virágzó hárs http://dka.oszk.hu/023200/023255 JPEG képállomány N JPEG képállomány 860x573 színes 24 közepesen tömörített KÉSZ katalogizálás Kekk Adrienn