<?xml version='1.0' encoding='iso-8859-2' ?>
<?xml-stylesheet type='text/css' href='/html/lista.css' ?>
<link rel='stylesheet' type='text/css' href='/html/lista.css' ?>
<DKA>
<identifier> 
	<URLOfDoc>http://dka.oszk.hu/023400/023422</URLOfDoc> 
	<Filename>1282250821.jpg</Filename>
        <Thumbnail>http://dka.oszk.hu/023400/023422/1282250821_kiskep.jpg</Thumbnail> 
</identifier>
<DKAtitle> 
	<MainTitle>Falatozás</MainTitle>
	<UniformTitle>Falatozás</UniformTitle>
</DKAtitle>
<date>
        <Pevent>felvéve</Pevent>
        <PdateChar>2011-04-14</PdateChar>
        <Pdate>2011-04-14</Pdate>
</date>
<date>
        <Pevent>kibocsátva</Pevent>
        <PdateChar>2010-08-19</PdateChar>
        <Pdate>2010-08-19</Pdate>
        <PdateNote>Az Országalbum honlapjára való feltöltés dátuma.</PdateNote>
</date>
<date>
        <Pevent>létrehozva</Pevent>
        <PdateChar>2008-06-22</PdateChar>
        <Pdate>2008-06-22</Pdate>
        <PdateNote>A kép készítésének időpontja.</PdateNote>
</date>
<type>
        <NameOfType>fénykép</NameOfType>
</type>
<subcollection>
        <NameOfCollection>Növényvilág</NameOfCollection>
</subcollection>
<subcollection>
        <NameOfCollection>Országalbum</NameOfCollection>
</subcollection>
<source>
        <NameOfSource>Országalbum</NameOfSource>
        <URLOfSource>http://www.orszagalbum.hu/falatozas_p_48689</URLOfSource>
</source>
<rights>
        <CCCode>Attribution 3.0</CCCode>
</rights>
<topic>
        <Topic>Biológia, etológia</Topic>
        <Subtopic>Növénytan</Subtopic>
</topic>
<topic>
        <Topic>Orvostudomány, állatorvostan</Topic>
        <Subtopic>Alternatív gyógyászat</Subtopic>
</topic>
<subject>
        <Keyword>növénykép</Keyword>
        <SubjectRefinement>műfaj</SubjectRefinement>
</subject>
<subject>
        <Keyword>vadon termő növény</Keyword>
        <SubjectRefinement>tárgyszó/kulcsszó</SubjectRefinement>
</subject>
<subject>
        <Keyword>gyógynövény</Keyword>
        <SubjectRefinement>tárgyszó/kulcsszó</SubjectRefinement>
</subject>
<subject>
        <Keyword>hárs</Keyword>
        <SubjectRefinement>tárgyszó/kulcsszó</SubjectRefinement>
</subject>
<subject>
        <Keyword>fa</Keyword>
        <SubjectRefinement>tárgyszó/kulcsszó</SubjectRefinement>
</subject>
<subject>
        <Keyword>virág</Keyword>
        <SubjectRefinement>tárgyszó/kulcsszó</SubjectRefinement>
</subject>
<coverage>
        <CoverageKeyword>Magyarország</CoverageKeyword>
        <CoverageRefinement>földrajzi hely</CoverageRefinement>
</coverage>
<description>
        <Caption>Nagylevelű hárs (Tilia platyphyllos) virága.</Caption>
        <Description>A nagylevelű hárs a mályvafélék (Malvaceae) családjába tartozó hárs nemzetség egyik, a Kárpát-medencében is honos faja. Főképpen Közép- és Dél-Európában elterjedt faj. A Kárpát-medencében jellegzetesen elegyfa, amely főleg gyertyános-tölgyesekben és ártéri ligeterdőkben gyakori. 30-40 m magasra nő. Koronája fiatal korában szép kúpos, később boltozatosan magasra tör. Sudara szétágazik, ágai meredeken felfelé állnak, de a korona alsó részén a fa idős korában lehajlanak. Finom repedésekkel és hosszanti barázdákkal tarkított kérge sötétszürke vagy fakóbarna. Zöldespiros vesszői a hajtáscsúcs közelében ritkásan bársonyosan szőrösek; a szőrzet idővel lekopik.

A szinte talaj nélküli törmeléklejtőkön nemcsak szétterpeszkedő, a felszínen kígyózó gyökerei tartják meg, hanem lehajló ágai is meggyökeresednek és ágtörzzsé fejlődnek; így akár már egy-egy fa is kisebb ligetté fejlődhet.

Vörösbarna, hosszúkás tojásdad, lekerekített csúcsú rügyei a vesszőhöz képest nagyok, és két, eltérő méretű csupasz rügypikkely fedi őket. Váltakozó állású, kerekded, ferde szív alakú leveleik csúcsa kihegyesedik. A mintegy két centiméter hosszú, hengeres levélnyél a levéllemezt két szabálytalan részre osztó levélérben folytatódik. A mindkét oldalán fényes, 8-10 cm széles és akár 15 cm hosszúra is megnövő, élénkzöld levél széle szabálytalanul fűrészes. Amikor kihajt, kissé ráncos - ilyenkor színét ritkás, bársonyos szőrzet borítja, de ez idővel lekopik. Fonákán az érzugokban fehér szőrpamacsok nőnek.

2-5 (legfeljebb 6, rendszerint 3) virágból álló bogernyő virágzata a levelek hónaljából nő. A virágzat szára hat-nyolc centiméter hosszú, sárgászöld. A kellemes illatú virágok a többi hárshoz hasonlóan hosszúkás, ép szélű fellevélhez csatlakozó bogernyőben nyílnak. A zöldes árnyalatú csésze- és a sárgás sziromlevelek is kissé kanalasak A virágok öttagúak: öt-öt csésze- és sziromlevéllel. Számos, egyenes porzója túlnyúlik a takaróleveleken, egyenes bibeszála a porzóknál kissé rövidebb. Portokja világossárga, magháza felső állású, szőrös. A bibe is ötágú.

Gömb alakú makkja bordás, a bibeszál maradványaként kis, hegyes szárban végződik. Az érett termések a virágszárhoz nőtt, repítő murvalevéllel együtt, jellegzetesen pörögve esnek le, és a szél messzire elhordhatja őket. A párásabb, hűvösebb klímát kedveli, ennek megfelelően erdeinkben főleg a hűvösebb, északi oldalakon és a szurdokvölgyekben nő. Leveleinek mérete jelentősen függ a termőhely vízellátásától és a hajtás jellegétől: olyannyira, hogy egy üde talajon élő kislevelű hárs tősarjain a levelek akár nagyobbak is lehetnek a szárazabb körülmények között élő nagylevelű hárs lombkoronájának szélén növő napfényleveleknél.

Az egyik legkorábban virágzó hárs; virágai június elején nyílnak: a középsők hamarább, a szélsők később. Virágzata - akárcsak a kislevelű hársé - gyógyhatású (a drogok jegyzékében együtt tiliae flos néven szerepelnek), és a méhek is igen kedvelik; mindkét hársfaj fontos mézelő növény. A virágot olyankor célszerű gyűjteni, amikor a szélső virágok még bimbósak, ugyanis mire azok kinyílnak, a középsők már elvirágoztak és lehullanak.

A hársfateát élvezeti célra is isszák, de ilyenkor nem főzik, csak forrázzák. Egyes ajánlók szerint a gyógyászati célra szánt teát sem szabad főzni.

Puha, de szívós, világos fáját kedvelik a fafaragók; régebben számos templomi szobrot is faragtak belőle. Jól esztergálható; konyha- és asztallapnak is előnyös. A drog előállításához a virágot és a hársfaszén porát használják fel. Hatóanyagai: illóolaj, izzasztó glycosidák, hesperidin, nyálka, cukor, viasz és sók. Alkalmazzák: nátha, köszvény és reuma kezelésére. Sokáig nem szabad használni, mert szívpanaszokat okozhat. A virág főzete (10 g szárított virághoz 1/4 l víz) vizelethajtó, gyomorerősítő, görcscsillapító hatású. Ezt a főzetet használják: nátha, idült köhögés, a tüdő elnyálkásodása, hörghurut és     * a vese okozta altesti bántalmak

kezelésére. Az ilyen kúráknál a teát mindig ágyban, forrón kell inni.

A fenti teafőzet mézzel vagy nyers cukorral a nátha ellen általánosan használt háziszer.
(Forrás: Wikipédia)</Description>
</description>
<relation>
        <NameOfRelation>Virágzó hárs</NameOfRelation>
        <URLOfRelation>http://dka.oszk.hu/023200/023255</URLOfRelation>
</relation>
<format>
        <FormatName>JPEG képállomány</FormatName>
        <Metadata>N</Metadata>
</format>
<quality>
        <FinestFormat>JPEG képállomány</FinestFormat>
        <MaxImageSize>860x573</MaxImageSize>
        <ColorOfImage>színes</ColorOfImage>
        <MaxColorDepth>24</MaxColorDepth>
        <CompressionQuality>közepesen tömörített</CompressionQuality>
</quality>
<status>
        <StatusOfRecord>KÉSZ</StatusOfRecord>
</status>
<operator>
        <RoleOfOperator>katalogizálás</RoleOfOperator>
        <NameOfOperator>Kekk Adrienn</NameOfOperator>
</operator>
</DKA>