<?xml version='1.0' encoding='iso-8859-2' ?>
<?xml-stylesheet type='text/css' href='/html/lista.css' ?>
<link rel='stylesheet' type='text/css' href='/html/lista.css' ?>
<DKA>
<identifier> 
	<URLOfDoc>http://dka.oszk.hu/022800/022881</URLOfDoc> 
	<Filename>1276077273.jpg</Filename>
        <Thumbnail>http://dka.oszk.hu/022800/022881/1276077273_kiskep.jpg</Thumbnail> 
</identifier>
<DKAtitle> 
	<MainTitle>Tarka mező</MainTitle>
	<UniformTitle>Tarka mező</UniformTitle>
</DKAtitle>
<date>
        <Pevent>felvéve</Pevent>
        <PdateChar>2011-02-16</PdateChar>
        <Pdate>2011-02-16</Pdate>
</date>
<date>
        <Pevent>kibocsátva</Pevent>
        <PdateChar>2010-06-09</PdateChar>
        <Pdate>2010-06-09</Pdate>
        <PdateNote>Az Országalbum honlapjára való feltöltés dátuma.</PdateNote>
</date>
<date>
        <Pevent>létrehozva</Pevent>
        <PdateChar>2010-06-05</PdateChar>
        <Pdate>2010-06-05</Pdate>
        <PdateNote>A kép készítésének időpontja.</PdateNote>
</date>
<type>
        <NameOfType>fénykép</NameOfType>
</type>
<subcollection>
        <NameOfCollection>Növényvilág</NameOfCollection>
</subcollection>
<subcollection>
        <NameOfCollection>Országalbum</NameOfCollection>
</subcollection>
<source>
        <NameOfSource>Országalbum</NameOfSource>
        <URLOfSource>http://www.orszagalbum.hu/tarka-mezo_p_44651</URLOfSource>
</source>
<rights>
        <CCCode>Attribution 3.0</CCCode>
</rights>
<topic>
        <Topic>Biológia, etológia</Topic>
        <Subtopic>Növénytan</Subtopic>
</topic>
<topic>
        <Topic>Mezőgazdaság, élelmiszeripar</Topic>
        <Subtopic>Növénytermesztés, kertészet</Subtopic>
</topic>
<topic>
        <Topic>Orvostudomány, állatorvostan</Topic>
        <Subtopic>Alternatív gyógyászat</Subtopic>
</topic>
<subject>
        <Keyword>növénykép</Keyword>
        <SubjectRefinement>műfaj</SubjectRefinement>
</subject>
<subject>
        <Keyword>vadon termő növény</Keyword>
        <SubjectRefinement>tárgyszó/kulcsszó</SubjectRefinement>
</subject>
<subject>
        <Keyword>kertészeti növény</Keyword>
        <SubjectRefinement>tárgyszó/kulcsszó</SubjectRefinement>
</subject>
<subject>
        <Keyword>élvezeti növény</Keyword>
        <SubjectRefinement>tárgyszó/kulcsszó</SubjectRefinement>
</subject>
<subject>
        <Keyword>gyomnövény</Keyword>
        <SubjectRefinement>tárgyszó/kulcsszó</SubjectRefinement>
</subject>
<subject>
        <Keyword>gyógynövény</Keyword>
        <SubjectRefinement>tárgyszó/kulcsszó</SubjectRefinement>
</subject>
<subject>
        <Keyword>látkép</Keyword>
        <SubjectRefinement>műfaj</SubjectRefinement>
</subject>
<subject>
        <Keyword>virág</Keyword>
        <SubjectRefinement>tárgyszó/kulcsszó</SubjectRefinement>
</subject>
<subject>
        <Keyword>pipacs</Keyword>
        <SubjectRefinement>tárgyszó/kulcsszó</SubjectRefinement>
</subject>
<subject>
        <Keyword>mák</Keyword>
        <SubjectRefinement>tárgyszó/kulcsszó</SubjectRefinement>
</subject>
<coverage>
        <CoverageKeyword>Magyarország</CoverageKeyword>
        <CoverageRefinement>földrajzi hely</CoverageRefinement>
</coverage>
<coverage>
        <CoverageKeyword>Szabadbattyán</CoverageKeyword>
        <CoverageRefinement>földrajzi hely</CoverageRefinement>
</coverage>
<description>
        <Description>A kerti mák (Papaver somniferum) a boglárkavirágúak (Ranunculales) rendjében a mákfélék (Papaveraceae) családjának névadó faja, fontos kultúrnövényünk. Felálló, szőrös szára akár 120 cm magasra is fölmagasodhat. Nyél nélküli, felfelé törő, ovális levelei gyakran fogazottak, fűrészesek. Virágai ragyogó fehérek vagy vörösek. A Kárpát-medencében egynyári növény; mediterrán éghajlaton évelő. Eredendően fagytűrő, de egyes kertészeti változatai fagyérzékenyek. A talaj kémhatására nem érzékeny, és a szárazságot is jól tűri, de a legjobban nedves, termékeny talajon fejlődik. Fontos élelmiszer.

A még zöld termés megvágása után képződő, megszilárdult tejnedve, az ópium, kb. huszonötféle, hatásos alkaloidot (például morfint, narkotint, kodeint, tebaint, papaverint) tartalmaz. Az alkaloidok a száraz mákgubóból is kinyerhetőek, fontos gyógyszereket készítenek belőlük. Az alkaloidok száraz mákgubóból kivonására magyar kutató, Kabay János dolgozott ki eljárást. A népi gyógyászatban a gyermekeket "nyugtatták" a zöld terméstok forrázatával. Először Kabay János is a zöld terméstokból vonta ki a morfiumot, a kodeint és a papaverint, de a zöld termésben gondot okozott a klorofill, ezért tért át a száraz, kicsépelt mákgubót extrahálására. A mai drogfogyasztók is hasonló eljárással készítik a mákteát.

Egyes változatai dísznövények; ezeket kifejezetten kertészeti célokra nemesítették ki. A kertészeti változatok gubójában többnyire nincsenek alkaloidok (vagy csak nagyon kevés).

2006. január 1-jétől fehér virágú változata Magyarországon drognak számít; azóta szabadon csak a lilás-rózsaszínes virágú változata termeszthető. 
(Forrás: Wikipédia)</Description>
</description>
<description>
        <Description>A közönséges pipacs, mezei pipacs vagy vetési pipacs (Papaver rhoeas) a kétszikűek (Magnoliopsida) osztályának a boglárkák (Ranunculales) rendjéhez, ezen belül a mákfélék (Papaveraceae) családjához tartozó faj. A pipacs elterjedési területe Dél- és Közép-Európa. A pipacs feltűnő és ismert, 30-80 centiméter magas, egyéves növény. Levelei szárnyasan, mélyen szeldeltek, durván fűrészes szélű szeletekkel, a szárral és a virágkocsánnyal együtt rásimuló vagy elálló serteszőrösek. A végálló virágok átmérője 5-8 centiméter. Mindegyik virágnak négy lángvörös sziromlevele van, a tövén fekete folttal. Termése fordított tojás alakú, kopasz, többrekeszű, lyukakkal nyíló tok, amit népiesen "borstartónak" neveznek. Szántók szélén, tarlókon, parlagokon közönséges gyom. A 20. század közepén még a gabonák egyik alapvető gyomnövénye volt, a vegyszeres gyomirtás kiszorította a vetésből. A búzatáblák szélén a mezei szarkalábbal és a búzavirággal tömegesen terem. Utak szélén, parlagokon, gyomtársulásokban nő, 1800 m magasságig. Kerti növénynek ritkán ültetik; ilyenkor magról szaporítható. Terméséből a szél rázza ki a magokat. A növény magját, leveleit, kinyílt virágszirmait májustól-augusztusig gyűjtik, ami nagy figyelmet igényel, a szirmokat nem szabad összetörni, mert elvesztik a színüket és fekete foltossá válnak. Vékony rétegben kiterítve, napfénymentes helyen szárítják. A szárítás alatt a szirmok élénkpiros színüket elvesztik és liláspirosakká válnak. A pipacsvirág (Papaveris rhoeados flos) jó köhögéscsillapító és enyhe nyugtató hatású, teáját toroköblítésre használják. Nemesített változatait díszkertekbe ültetik. Gyermekeknél, a friss hajtás mérgezési tüneteket okozhat! (Forrás: Wikipédia)</Description>
</description>
<relation>
        <NameOfRelation>Virágzó mákföld</NameOfRelation>
        <URLOfRelation>http://dka.oszk.hu/022800/022880</URLOfRelation>
</relation>
<format>
        <FormatName>JPEG képállomány</FormatName>
        <Metadata>N</Metadata>
</format>
<quality>
        <FinestFormat>JPEG képállomány</FinestFormat>
        <MaxImageSize>3888x2592</MaxImageSize>
        <ColorOfImage>színes</ColorOfImage>
        <MaxColorDepth>24</MaxColorDepth>
        <CompressionQuality>közepesen tömörített</CompressionQuality>
</quality>
<status>
        <StatusOfRecord>KÉSZ</StatusOfRecord>
</status>
<operator>
        <RoleOfOperator>katalogizálás</RoleOfOperator>
        <NameOfOperator>Kekk Adrienn</NameOfOperator>
</operator>
</DKA>