http://dka.oszk.hu/002200/002279 sz148.jpg http://dka.oszk.hu/002200/002279/sz148_kiskep.jpg Hódmezővásárhely Hódmezővásárhely Nyári szinkör alcím digitalizálta Németh László Városi Könyvtár Hódmezővásárhely Magyarország Németh László Városi Könyvtár Hódmezővásárhely Magyarország felvéve 2008-02-09 2008-02-09 digitalizálva 2003 0000-00-00 képeslap Vásárhelyi veduták Hódmezővásárhely [S.l.] : [s.n.], [ante 1945] fekete-fehér fotó Németh László Városi Könyvtár, Tornyai János Múzeum, Kovács Ferenc gyűjteménye képeslap Vásárhelyi veduták : Képes lapok a 19-20. századból http://www.nlvk.hu/vedutak/kepeslapok/elso.htm Történelem, helytörténet Helytörténet, helyismeret színházépület tárgyszó/kulcsszó fénykép műfaj Hódmezővásárhely földrajzi hely Nyári szinkör Belváros - Népkert Nyári Színkör Hódmezővásárhelyen az első színi előadást 1818-ban Kilényi Dávid színtársulata tartotta. Ekkor azonban még csak faoszlopos sátor állt rendelkezésükre. 1873-ban egy egészen furcsa nevű közösség, a Gőz- Sziksósfürdő és Színházépítő Társulat tett, nem realizálódott, kísérletet állandó színház építésére. 1893-ban kapott újra hangot a törvényhatósági bizottság közgyűlésében állandó színház építésének szükségessége. Tervpályázatot írtak ki, melyet 1896-ban Kolbenheyer Viktor budapesti építész nyert meg, akit ennek alapján megbíztak az építési tervek elkészítésével is. A tervek kivitelezését Budai Bálint szentesi építőmester végezte akként, hogy 1898. június 15-én átadásra került az épület. Az ünnepélyes megnyitás két ütemben folyt: július 31-én helyi műkedvelők léptek föl, majd augusztus 1-jén Makó Lajos színtársulata Tóth Ede Tolonc című színművét adta elő, melyben a magyar színművészet legnagyobb tragikája, Jászai Mari vendégszerepelt. A 70 000 korona költséggel készült épületről Molnár Mihály, akkori főlevéltáros így írt: "Hasonló a jelen időben az egész országban nincsen". Az épületben földszint, páholysor és karzat, valamint öltözők, előcsarnok, színpad, zsinórpadlás kapott helyet. Tégla alapon, favázas szerkezettel készült, melyben a gerendák strukturálisan tagolták a homlokzatot. E mellett a párkányzat és a bejárati részek mértéktartó fafaragása is javította az épület esztétikai hatását. A faszerkezeti elemek miatt a népnyelv általánosan faszínházként emlegette a nyári színkört. A törvényhatósági közgyűlés 1926. július 30-i ülésén már olyannak ítélte az épületet, mely állagromlása miatt hosszabb ideig már nem szolgálhatja a város kulturális életét. Éppen ezért ugyanekkor megbízták a városi vezetést egy 1000-1200 férőhelyes kőszínház építésének előkészítő munkálataival. A város anyagi helyzete ennek megvalósítását nem tette lehetővé, és a nyári színkör még 22 éven át szolgálta a színi kultúrát, mígnem 1948-ban a statikai vizsgálat ­ a födémszerkezet elavultsága miatt - megállapította életveszélyességét, és ezt követően 1950­-ben lebontották. A színházi előadásokat a nyári hónapokban pályázati rendszerben tartották különböző társulatok, változó színvonalon. A nyári színkör "hattyúdala" azonban méltó volt a kezdethez, mert Osváth Béla irodalomtörténész igazgatása alatt a magyar színművészet olyan kiválóságai játszottak 1945-46-ban falai között, mint Somlay Artúr, Gobbi Hilda, Lehotay Árpád. Egyben Bessenyei Ferenc, Gombos Katalin, Apor Noémi és Hajnóczy Lívia színművészi pályájának is ez a társulat volt a kezdő állomása. A nyári színkör egykori helyén, a Népkertben, 1989-ben Szatyor Győző fa emlékoszlopát állították fel. Hódmezővásárhely : Színkör http://dka.oszk.hu/002200/002280 JPEG képállomány N JPEG képállomány 810x497 150 szürke 24 közepesen tömörített KÉSZ katalogizálás Laskay Gabriella