D O K U M E N T U M A Z O N O S Í T Ó 
 F á j l n é v : szaz_ev_0045.jpg
C Í M 
F ő c í m : Pásztorleány
B e s o r o l á s i   c í m : Pásztorleány
E G Y É B   C Í M 
E g y é b   c í m : Ferenczy Istvántól
M i n ő s í t ő : alcím
A L K O T Ó 
S z e r e p : szobrász
B e s o r o l á s i   n é v : Ferenczy
U t ó n é v : István
I n v e r t á l a n d ó   n é v : N
K r o n o l o g i k u s   k i e g é s z í t ő : 1792-1856
V I A F I d : 31551739
K Ö Z R E M Ű K Ö D Ő   T E S T Ü L E T 
S z e r e p : digitalizálta
T e s t ü l e t i   n é v : OSZK MEK
S z é k h e l y : Budapest
O r s z á g : Magyarország
S z e r e p : elektronikus szerkesztő
T e s t ü l e t i   n é v : OSZK MEK
S z é k h e l y : Budapest
O r s z á g : Magyarország
D Á T U M 
E s e m é n y : felvéve
I d ő p o n t : 2016-02-23
E s e m é n y : beszerezve
I d ő p o n t : 2015-02-04
D á t u m r a   v o n a t k o z ó   m e g j e g y z é s : MEK-be való felvétel időpontja
D O K U M E N T U M T Í P U S 
A   t í p u s   n e v e : szobor
A   t í p u s   n e v e : könyvrészlet
R É S Z G Y Ű J T E M É N Y 
M e g n e v e z é s : Száz év a magyar művészet történetéből
E R E D E T I   K I A D V Á N Y ,   O B J E K T U M 
C í m : Száz év a magyar művészet történetéből : 1800-1900 : festészet, szobrászat
S z e r z ő : Szana Tamás
M e g j e l e n é s : Budapest : Athenaeum, 1901
T í p u s : könyv
S Z Á R M A Z Á S I   H E L Y 
M e g n e v e z é s : OSZK MEK
J O G K E Z E L É S 
S z e r z ő i   j o g i   m e g j e g y z é s e k : Nem jogvédett
T É M A 
T é m a k ö r : Képzőművészet, vizuális művészetek
A l t é m a k ö r : Szobrászat, kerámiaművészet
T é m a k ö r : Képzőművészet, vizuális művészetek
A l t é m a k ö r : Művészettörténet
T Á R G Y S Z Ó 
T á r g y s z ó : szobor
M i n ő s í t ő : műfaj
T á r g y s z ó : emberábrázolás
M i n ő s í t ő : műfaj
T á r g y s z ó : lány
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
I D Ő - H E L Y   T Á R G Y S Z Ó 
T á r g y s z ó : 1820
M i n ő s í t ő : időszak
T á r g y s z ó : 1821
M i n ő s í t ő : időszak
T á r g y s z ó : 1822
M i n ő s í t ő : időszak
L E Í R Á S 
K é p a l á í r á s : Pásztorleány
Ferenczy Istvántól.
I s m e r t e t ő   s z ö v e g : Az újjáéledő magyar szobrászat jelképes elindítójának tekinthetjük Ferenczy István "Pásztorlányka" vagy ahogyan ő nevezte "A szép mesterségek kezdete" című szobrát. 19. századi plasztikánk e jeles emléke a képzőművészet, pontosabban a rajz születését ábrázolja. A művész 1820 decemberében öccsének írt levelében a következőképpen vázolta a történetet, a mű témáját: "egy pásztorleány, midőn a szeretője el akarván utazni, az árnyékját a homokba bekarczolta, hogy e szerint a szeretőjének ábrázatja örökös emlékezetben nála maradna". Ferenczy a Pásztorlánykát, az első művész előtt tisztelgő szobrát római tanulóévei alatt a Palazzo di Venezia udvarán faragta, Canova tanácsait követve. Közismert, hogy a Thorvaldsen műhelyében dolgozó szobrász műhelyfőnökét nem szerette, művészete távol állt tőle. Ugyanakkor azért a Canováért rajongott, aki nem fogadta műhelyébe, és csak jóval később méltatta figyelemre. Az adott kettősség, a két mester hatása szerencsésen befolyásolta művészetének kibontakozását. A Pásztorlányka is ennek a kettősségnek előnyeit tükrözi. Időben lezajló történetet jelenít meg a szobrászat nyelvén. A nyugodt, összefogott, biztosan felépített szerkezet, a komponálás, maga a motívum a Thorvaldsentől öntudatlanul átvett szemlélet eredménye. A szobor részleteiben, árnyalt formai megoldásaiban Canova példája érvényesül. Ferenczy István a Pásztorlánykát elkészülte után azonnal, saját kezűleg csomagolta be, hazaküldte, és Csokonai-mellszobrával együtt a nemzetnek ajándékozta. (Forrás: hung-art.hu)
I s m e r t e t ő   s z ö v e g : Ferenczy István szobrász, a 19. századi magyar szobrászat kiemelkedő alkotója, az MTA levelező tagja. Apja műhelyében volt lakatosinas, majd Bécsben tanult, előbb rézmetszőként, majd 1817-ben Fischer és Josef Klieber szobrász osztályaiban. Solon című rézmetszetével díjat nyert. 1818-ban gyalog ment Rómába, ahol hat évet töltött Thorvaldsen műhelyében, és kiválóan megtanulta a márványfaragást. Hazatértekor útiládájában volt a Rómában vásárolt kis lovasszobor, amelyről 100 év múlva - amikor utódai a múzeumnak ajándékozták - kiderült, hogy Leonardo da Vinci egyetlen hiteles szobra. Az 1818-ban készült Csokonai Vitéz Mihály mellszobrát és az 1822-ben készült Pásztorlányka című szobrát Pestre küldte, ahol azokat nagy ünnepléssel fogadták. 1824-ben hazatért. Kazinczy Ferenc lelkes támogatója lett. Hazai márvány után kutatott, amelyet Ruskicán talált meg, szobrászatnak megfelelő minőségben. Saját költségén szobrászműhelyt alapított, és tanítványokat oktatott. 1840-ben Hunyadi Mátyás emlékműve számára sok tervet készített, de a pénzhiány és a társadalom közömbössége miatt nem készült el. 1846-ban befejezte Kölcsey Ferenc emlékszobrát, ez után haláláig Rimaszombatban visszavonultan és szegénységben élt. Érmeken, vázlatokon dolgozott, csalódottan és reményeit elveszítve egy örökmozgó tervét variálta. Végrendelete értelmében Euridiké szobrával együtt temették el. A szobrot később exhumálták és a templomban helyezték el. (Forrás: Wikipédia)
K A P C S O L A T O K 
K a p c s o l ó d ó   d o k u m e n t u m   n e v e : A Mátyás-szobor : Ferenczy Istvántól
F O R M Á T U M 
A   f o r m á t u m   n e v e : JPEG képállomány
M e t a a d a t   a   d o k u m e n t u m b a n : N
M I N Ő S É G 
L e g j o b b   f o r m á t u m : JPEG képállomány
L e g n a g y o b b   k é p m é r e t : 1050x1668 pixel
L e g j o b b   f e l b o n t á s : 72 DPI
S z í n : szürke
L e g j o b b   s z í n m é l y s é g : 24 BPP
T ö m ö r í t é s   m i n ő s é g e : közepesen tömörített
S T Á T U S Z 
A z   a d a t r e k o r d   s t á t u s z a : KÉSZ
F E L D O L G O Z Ó 
S z e r e p   /   m i n ő s é g : katalogizálás
A   f e l d o l g o z ó   n e v e : Kekk Adrienn