D O K U M E N T U M A Z O N O S Í T Ó 
 F á j l n é v : 009.jpg
 B é l y e g k é p : http://dka.oszk.hu/068800/068862/009_kiskep.jpg
C Í M 
F ő c í m : Arany János
B e s o r o l á s i   c í m : Arany János
E G Y É B   C Í M 
E g y é b   c í m : Magyar Millennium (II.) - blokkpár
M i n ő s í t ő : összefoglaló cím
A L K O T Ó 
S z e r e p : tervező
B e s o r o l á s i   n é v : Svindt
U t ó n é v : Ferenc
I n v e r t á l a n d ó   n é v : N
K r o n o l o g i k u s   k i e g é s z í t ő : 1950-
K Ö Z R E M Ű K Ö D Ő   T E S T Ü L E T 
S z e r e p : digitalizálta
T e s t ü l e t i   n é v : OSZK MEK
S z é k h e l y : Budapest
O r s z á g : Magyarország
S z e r e p : elektronikus szerkesztő
T e s t ü l e t i   n é v : OSZK MEK
S z é k h e l y : Budapest
O r s z á g : Magyarország
D Á T U M 
E s e m é n y : felvéve
I d ő p o n t : 2016-01-07
E s e m é n y : beszerezve
I d ő p o n t : 2012-01-23
D á t u m r a   v o n a t k o z ó   m e g j e g y z é s : MEK-be való felvétel időpontja.
D O K U M E N T U M T Í P U S 
A   t í p u s   n e v e : bélyeg
A   t í p u s   n e v e : festmény
A   t í p u s   n e v e : arckép
A   t í p u s   n e v e : épület
R É S Z G Y Ű J T E M É N Y 
M e g n e v e z é s : Hevesi Erzsébet és Vermes Anna bélyeggyűjteménye
E R E D E T I   K I A D V Á N Y ,   O B J E K T U M 
M e g j e l e n é s : Budapest : Magyar Posta, 2001
S o r o z a t : 2001. Magyar Millennium (II.) - blokkpár
T e c h n i k a : ofszetnyomat, fésűsfogazat
T í p u s : bélyeg
C í m : Hevesi Erzsébet és Vermes Anna bélyeggyűjteménye
S z e r z ő : [szerkesztő] Hevesi Erzsébet, Vermes Anna
M e g j e l e n é s : [Budapest] : [Szerk.], [2012]
T í p u s : bélyeggyűjtemény
S Z Á R M A Z Á S I   H E L Y 
M e g n e v e z é s : OSZK MEK
M e g j e g y z é s : A Magyar Posta Zrt. engedélyével.
J O G K E Z E L É S 
A   j o g t u l a j d o n o s   n e v e : Magyar Posta Zrt.
S z e r z ő i   j o g i   m e g j e g y z é s e k : Jogvédett.
T É M A 
T é m a k ö r : Szolgáltatóipar, belkereskedelem
A l t é m a k ö r : Postai szolgáltatások
T é m a k ö r : Képzőművészet, vizuális művészetek
A l t é m a k ö r : Festészet, grafika
T é m a k ö r : Irodalomtörténet, irodalomtudomány
A l t é m a k ö r : Magyar irodalom története
T é m a k ö r : Politika, államigazgatás
A l t é m a k ö r : Kormányzat, parlament
T Á R G Y S Z Ó 
T á r g y s z ó : bélyeg
M i n ő s í t ő : műfaj
T á r g y s z ó : postabélyeg
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : filatélia
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : portré
M i n ő s í t ő : műfaj
T á r g y s z ó : költő
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : Arany János (1817-1882)
V I A F I d : 95251869
M i n ő s í t ő : személynév
T á r g y s z ó : parlament
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : országház
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
I D Ő - H E L Y   T Á R G Y S Z Ó 
T á r g y s z ó : 2001-2003
M i n ő s í t ő : időszak
T á r g y s z ó : Magyarország
G e o N a m e s I d : 719819
M i n ő s í t ő : földrajzi hely
L E Í R Á S 
I s m e r t e t ő   s z ö v e g : 2001. MAGYAR MILLENNIUM (II.) - BLOKKPÁR
Az első blokk bélyegképeinek motívumai: a sárospataki vár, II. Rákóczi Ferenc portréja, Rákóczi ezüst forintja, zászlaja, és "Manifestum"-ának részlete. Zrínyi Ilona portréja, Munkács vára, a Pannonhalmi Apátság épülete a nemesi testőrség lovasa és Mária Terézia portréja, a nemzetiségek ábrázolása. Erdély címere Széchenyi István portréja, a Lánchíd, a Himnusz kézirata, a balatonfüredi kikötő, a Magyar Tudományos Akadémia épülete, az .Árvízi hajós" dombormű részlete, Liszt Ferenc portréja, a Herendi Porcelánmanufaktúra épülete Kossuth Lajos és Görgey Artúr alakja, a Nemzeti Múzeum és a pécsi dóm épülete, a márciusi ifjak, a Nemzeti dal részlete, a Kossuth-címer Arany János portréja, Csontváry Kosztka Tivadar: A magányos cédrus c. művének részlete, a Parlament épülete, Al-Duna szabályozása, a fiumei kikötő, az Osztrák-Magyar Monarchia és Magyarország címere, a Millenniumi Földalatti Vasút. A második blokk bélyegképeinek motívumai: az első világháborúra és a trianoni békeszerződésre utaló képek, az országtérkép, az Ómagyar Mária siralom részlete, Bartók Béla portréja Szent-Györgyi Albert alakja, a Budai Vár, Babits Mihály portréja, a technika vívmányai a második világháború képei, a Lánchíd, Apor Vilmos püspök portréja, a második világháború névtelen áldozatai, Salkaházi Sára az 1956-os forradalom és szabadságharc képei, Kodály Zoltán portréja a vasfüggöny darabja, "jövőkép", a millenniumi zászló, a Sevillai Világkiállítás magyar pavilonja és az 1938-as Szent István bélyegsorozat 30 filléres címletének részlete. A blokkok baloldali függőleges szegélyén "Magyar Millennium" felirat olvasható.
Ofszetny. 12 F. fog.
T.: Svindt Ferenc
Névérték: 50,- Ft
Á 2001. aug. 15.-2003. dec. 31.
P 200 000 fog. blokkpár
(Forrás: Magyar Posta- és Illetékbélyeg Katalógus)
I s m e r t e t ő   s z ö v e g : Arany János magyar költő. Iskoláit Nagyszalontán kezdte, ahol 14 éves korában segédtanítói állást vállalt. 1833-ban került Debrecenbe a református kollégiumba, ahol két évet töltött. Eközben Kisújszálláson is vállalt tanítói állást. 1836-tól Debrecenben elszegődött színésznek, majd egy vándortársulattal eljutott Máramarosszigetig. Néhány hónap múlva gyalog tért onnan haza Nagyszalontára. Távollétében apja megvakult, hazatérte után nem sokkal édesanyja meghalt. Lelkiismereti kérdést csinált a tragédiákból és lemondott művészi ambícióiról, otthon maradt és segédtanítóskodott, majd községi írnok, 1840-ben másodjegyző lett. Még abban az évben feleségül vette Ercsey Juliannát. Két gyermekük született, Juliska és László. Szürkeségéből debreceni diáktársa, Szilágyi István mozdította ki. Ebből az időből származnak első verselési próbálkozásai. Óriási olvasottságra tett szert és elméleti megalapozottsággal, nagy megfontoltsággal dolgozott. Néhány hónapos ifjúkori vándorszínészkedése kitörési kísérlete volt a szokványos korlátok közül a művészi élet felé. Köznapi tevékenységét az anyagi biztonságra való törekvése határozta meg. Gyakran olyan hivatalok vállalására is kényszerült, mely elvonta energiáját az irodalomtól, s ettől sokat szenvedett. Költészetében maga szabta meg feladatait meglehetősen magas színvonalon. Nemcsak mesterségbeli tudása, de alapossága, munkabírása is átlagon felüli volt. Kortársainál lényegesen választékosabban fogalmazott. Írói gondolkodásának fejlődésére erősen hatottak az 1845-47-es évek között lezajlott hazai politikai események és a különböző táborok közötti viszályok, politikai harcok. A megyei élet visszásságairól hexameterekben szóló szatirikus eposza az Elveszett alkotmány. A Kisfaludy Társaság által kiírt pályázatra a nép ajkán élő történeti személyről készült a Toldi című elbeszélő költemény, mellyel nemcsak a pályadíjat, hanem megalapozta népszerűségét, valamint Petőfi Sándor nagyrabecsülését és barátságát is elnyerte. A trilógia befejező része, a Toldi estéje a lélektani regény rokona. A külső cselekményesség helyett az idős Toldi lelkének belső mélységei foglalkoztatják Aranyt. A mű 1854-ben került nyomdába. A trilógia középső része -Toldi szerelme - csak 1879-ben készült el. Az 1848-49-es forradalmat teljes szívével támogatta, szerkesztette a Nép Barátja című lapot, hazafias verseket, csatadalokat írt, sőt 1848-ban nemzetőr is volt. A szabadságharc bukása mély lelki és egzisztenciális válságba sodorta. Petőfi eltűntével pótolhatatlan veszteség érte, ezen felül elvesztette szalontai állását, lakását, egy ideig bujdosni kényszerült. Költészetének egyik csúcspontja az 1850-es évek - csüggedés, kétely, ugyanakkor a felelősségérzet, erkölcsi kötelességtudás parancsai között vívódó - lírája. Ekkor született a Nagyidai cigányok, a Bolond Istók. 1851-től Nagykőrösön volt a gimnáziumban magyar és latin tanár és ez idő alatt írt balladái a népéletből, népi hiedelmekből és a történelemből táplálkoztak, mint pl. az Ágnes asszony, V. László, Szondi két apródja, A walesi bárdok stb. Másik vezető ballada-motívuma a bűn és bűnhődés, mely az 1870-es évek balladáiban is tovább él. Túlzott alapossága, teljességigénye, műgondja, rányomja bélyegét műveire. Öregkori verseiben a tartalom kereste meg a stílust. Öregkori lírájának gyöngyszemei az Őszikék. E ciklus versei a modern költészet impresszionisztikus stílusú előfutárai. Költői képességének jó bizonyítékai Shakespeare fordításai. 1865-ben elvállalta az Akadémia titkári tisztét. A hivatali izgalmak és Juliska leányának korai halála tíz évre elnémították a költőt. 1877-től már csak névleges főtitkára az Akadémiának. Látási, légzőszervi és gyomorpanaszai miatt már inkább csak magának írt. Ezekből az írásaiból is kedélyvilágának mérhetetlen gazdagsága, bölcs iróniája és fanyar megnyugvása árad. A magyar költészet egyik legjelentősebb megújítója. (Larousse 1991.1k.146 o., Világir.Kisencikl.1976.1k.63 o., MNL.2k.285 o.) (Forrás: Hevesi Erzsébet és Vermes Anna bélyeggyűjteménye (Március) http://mek.oszk.hu/10200/10292/)
K A P C S O L A T O K 
K a p c s o l ó d ó   d o k u m e n t u m   n e v e : Légrády Sándor: Arany János
F O R M Á T U M 
A   f o r m á t u m   n e v e : JPEG képállomány
M e t a a d a t   a   d o k u m e n t u m b a n : N
M I N Ő S É G 
L e g j o b b   f o r m á t u m : JPEG képállomány
L e g n a g y o b b   k é p m é r e t : 972x749 pixel
L e g j o b b   f e l b o n t á s : 600 DPI
S z í n : színes
L e g j o b b   s z í n m é l y s é g : 24 BPP
T ö m ö r í t é s   m i n ő s é g e : közepesen tömörített
S T Á T U S Z 
A z   a d a t r e k o r d   s t á t u s z a : KÉSZ
F E L D O L G O Z Ó 
S z e r e p   /   m i n ő s é g : katalogizálás
A   f e l d o l g o z ó   n e v e : Kekk Adrienn