D O K U M E N T U M A Z O N O S Í T Ó 
 F á j l n é v : magyar_allamalapitas.jpg
C Í M 
F ő c í m : A magyar államalapítás
B e s o r o l á s i   c í m : Magyar államalapítás
A L K O T Ó 
S z e r e p : létrehozó
B e s o r o l á s i   n é v : Karalyos Csabáné Rácz
U t ó n é v : Etelka
I n v e r t á l a n d ó   n é v : N
D Á T U M 
E s e m é n y : felvéve
I d ő p o n t : 2017-05-18
E s e m é n y : létrehozva
I d ő p o n t : 2016-05-06
D á t u m r a   v o n a t k o z ó   m e g j e g y z é s : A prezi létrehozásának időpontja.
D O K U M E N T U M T Í P U S 
A   t í p u s   n e v e : prezentáció
R É S Z G Y Ű J T E M É N Y 
M e g n e v e z é s : Prezentáció
M e g n e v e z é s : Könyvtártudomány - prezentáció
E R E D E T I   K I A D V Á N Y ,   O B J E K T U M 
S Z Á R M A Z Á S I   H E L Y 
M e g n e v e z é s : Prezi
J O G K E Z E L É S 
A   j o g t u l a j d o n o s   n e v e : Karalyos Csabáné Rácz Etelka
S z e r z ő i   j o g i   m e g j e g y z é s e k : Nem jogvédett
S z e r z ő i   j o g i   m e g j e g y z é s e k : Nyilvános és újrafelhasználható
T É M A 
T é m a k ö r : Történelem, helytörténet
A l t é m a k ö r : Magyar történelem 1526 előtt
T é m a k ö r : Történelem, helytörténet
A l t é m a k ö r : Helytörténet, helyismeret
T Á R G Y S Z Ó 
T á r g y s z ó : történelmi esemény
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : államalapítás
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : magyar történelmi korszak (1848 előtt)
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : Géza (Magyarország: fejedelem) (940-997)
V I A F I d : 26383856
M i n ő s í t ő : személynév
T á r g y s z ó : István (Magyarország: király), I., Szent (970 k.-1038)
V I A F I d : 100194473
M i n ő s í t ő : személynév
I D Ő - H E L Y   T Á R G Y S Z Ó 
T á r g y s z ó : Magyarország
G e o N a m e s I d : 719819
M i n ő s í t ő : földrajzi hely
T á r g y s z ó : 1. század
M i n ő s í t ő : időszak
L E Í R Á S 
N y e r s   v a g y   O C R - e s   s z ö v e g : Géza és István A magyar államalapítás 955 után felmerül a kérdés: Hogyan tovább? Utódlás I. Géza fejedelemsége Külpolitikája: békés és dinasztikus I. (Szent) István (997-1000-1038) Egyházszervezet kiépítése A hun, avar népekhez hasonlóan elpusztul a magyarság is vagy beolvad a keresztény Európába és fennmarad? Ez utóbbi feltétele egy szilárd keresztény állam kiépítése! Ezt a feladatot Géza fejedelem és fia, I. (Szent) István vállalja fel és létre jön a magyar állam. A pogány öröklési rend szerint a nemzetség legidősebb férfi tagja örökölte a hatalmat (szeniorátus elve). Így került a fejedelmi székbe Árpád dédunokája, Géza is. Az ő nevéhez fűződik a törzsfők-nemzetségfők hatalmának megtörése, hiszen célja lesz hatalma alatt egyesíteni az egész országot. Az erdélyi Gyula lányát, Saroltot feleségül veszi, amivel a K-i országrész támogatását is megszerezte. De szükség esetén a fegyveres konfliktust is vállalta. Rövid idő alatt megszilárdul hatalma. Célja, hogy MO beilleszkedjen a keresztény EU-ba, így megkezdi a kereszténység felvételét: Követeket küld I. Ottó NRCS-hoz 973-ban, és hittérítőket kér tőle. Bár a magyar pogányság ellenáll, Géza a siker érdekében az erőszak alkalmazásától sem riad vissza. Gyermekeit a környező uralkodó családokkal házasítja össze: egyik lányát a velencei dózséhoz adja, fiának, Istvánnak megnyeri a bajor hercegnő, Gizella kezét. A vele érkező lovagi kíséret a fejedelmi hatalmat tovább erősíti. Utódlás: A szeniorátus elve szerint Koppányé lenne a hatalom, aki a pogány szokásokhoz kanyarodna vissza. Európában viszont a primogenitúra elve szerint örökítették a hatalmat, vagyis az elsőszülött fiú örökölt mindent. Géza is így tett, a hatalmát Istvánra hagyta. 997-ben apja híve és a feleségével érkező lovagok segítik és közösen legyőzik Koppányt, akit pogány szokás szerint elrettentésül felnégyelnek. Miután legyőzte ellenfelét István, elérkezettnek látta az időt arra, hogy a nagyobb tekintélyt biztostó királyi címet válassza. Koronát kapott II. Szilveszter pápától, amivel 1000 és 1001 fordulóján királlyá koronázták. Ezzel Mo keresztény királyság lett! Az ifjú királynak azonban további harcokat kellett vívnia, hogy az ország egész területe az ellenőrzése alá kerüljön. Sikeresi után az ország területének 2/3-a királyi birtok lett, mely az új feudális állam működésének is az alapja lesz. MO-ot elsősorban a kereszténység kapcsolja Európához, így a vallásos uralkodó hozzáfogott a független magyar egyházszervezet kialakításához, mely szorosan összefonódott az új államszervezet kiépítésével. * Püspökségek kialakítása hamar megindult. A pápa érseki rangra emelte Esztergomot és Kalocsát, így függetlenné vált a magyar egyház. * Működésük anyagi feltételeit hatalmas birtokadományokkal és az egyházi tized (dézsma) megfizetésének törvénybe iktatásával biztosította. * A hit gyakorlását törvényeivel biztosította: minden 10 falu közösen épített templomot, vasárnap kötelező templomba járni, böjt és gyónás előírása * Támogatta a szerzetesrendek létesülését (pl. bencések - Pannonhalma), melyek oktatással és térítéssel foglalkoztak. Az egyház biztosította az írásbeliséget Magyarországon (oklevelek). Közigazgatás - vármegye rendszer A király területi alapon nyugvó közigazgatási egységeket hozott létre: vármegyéket. Központjuk a királyi várak, élükön a várispán áll, aki irányítja a várnépet és a katonáskodó várjobbágyokat. Területe a királyi, egyházi és magánföldesúri birtokokból áll. A király időnként felkeresi várait és felélte azok terményeit, a begyűjtött adókat. A fontosabb királyi várak lettek a vármegyék központjai, melyek élén a vármegyeispánok álltak. A legmagasabb világi tisztség a nádorispán volt, a királyi udvar ispánja. Az ispánok helyi szinten bíráskodtak, kezelték a királyi jövedelmeket (fizetségük azok 1/3-a volt) és katonai vezetők voltak. Alkalmanként a királyi tanács munkájába is bekapcsolódhattak. A királyi hadsereg alapját a várak fegyveresei és az ún. szerviensek/király szolgái alkották, akik a vármegye területén élő szabad birtokosok voltak, közvetlenül a királynak voltak alárendelve. István tevékenységét egy váratlan esemény zavarta meg: meghalt egyetlen fia, Imre herceg. Új utódot kellett találnia. * Vazul a szenioratus elve alapján jelentkezett a trónért. Mivel tartottak a pogány szokások visszaállításától, így István alkalmatlanná tette az uralkodásra (megvakíttatta, fülébe ólmot öntetett). * István jelöltje az unokaöccse, a velencei dózse fia, Orseoló Péter volt. István 1038-ban bekövetkezett halálakor a trón Orseoló Péterre szállt. Istvánt 1083-ban államalapító tevékenysége elismeréséül szentté avattatja I. László királyunk.
D o k u m e n t u m   n y e l v e : magyar
K A P C S O L A T O K 
K a p c s o l ó d ó   d o k u m e n t u m   n e v e : Kovács Katalin: Kis magyar történelem
F O R M Á T U M 
A   f o r m á t u m   n e v e : Prezi prezentáció
O l d a l a k   s z á m a : 19
T e c h n i k a i   m e g j e g y z é s : 2. verzió
M e t a a d a t   a   d o k u m e n t u m b a n : N
A   f o r m á t u m   n e v e : PDF dokumentum
O l d a l a k   s z á m a : 20
M e t a a d a t   a   d o k u m e n t u m b a n : N
M I N Ő S É G 
L e g j o b b   f o r m á t u m : JPEG képállomány
L e g n a g y o b b   k é p m é r e t : 770x433 pixel
L e g j o b b   f e l b o n t á s : 72 DPI
S z í n : színes
T ö m ö r í t é s   m i n ő s é g e : tömörítetlen
S T Á T U S Z 
A z   a d a t r e k o r d   s t á t u s z a : KÉSZ
F E L D O L G O Z Ó 
S z e r e p   /   m i n ő s é g : katalogizálás
A   f e l d o l g o z ó   n e v e : Nagy Zsuzsanna