D O K U M E N T U M A Z O N O S Í T Ó 
 F á j l n é v : reneszansz.jpg
C Í M 
F ő c í m : Reneszánsz
B e s o r o l á s i   c í m : Reneszánsz
D Á T U M 
E s e m é n y : felvéve
I d ő p o n t : 2016-10-10
E s e m é n y : létrehozva
I d ő p o n t : 2016-08-08
D á t u m r a   v o n a t k o z ó   m e g j e g y z é s : A prezentáció készítésének dátuma
D O K U M E N T U M T Í P U S 
A   t í p u s   n e v e : prezentáció
R É S Z G Y Ű J T E M É N Y 
M e g n e v e z é s : Prezentáció
M e g n e v e z é s : Könyvtártudomány - prezentáció
E R E D E T I   K I A D V Á N Y ,   O B J E K T U M 
S Z Á R M A Z Á S I   H E L Y 
M e g n e v e z é s : Prezi
M e g j e g y z é s : Az eredeti prezentáció prezi.com-ról lett lemásolva, ahol ez törölve lett.
T É M A 
T é m a k ö r : Irodalomtörténet, irodalomtudomány
A l t é m a k ö r : Tudománytörténet
T é m a k ö r : Irodalomtörténet, irodalomtudomány
A l t é m a k ö r : Világirodalom története
T é m a k ö r : Szépirodalom, népköltészet
A l t é m a k ö r : Klasszikus világirodalom
T Á R G Y S Z Ó 
T á r g y s z ó : reneszánsz
M i n ő s í t ő : stílus
T á r g y s z ó : művészettörténeti korszak
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : stilisztika
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : humanizmus
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : Petrarca, Francesco (1304-1374)
V I A F I d : 39382430
M i n ő s í t ő : személynév
T á r g y s z ó : Boccaccio, Giovanni (1313-1375)
V I A F I d : 64002165
M i n ő s í t ő : személynév
T á r g y s z ó : Balassi Bálint (1554-1594)
V I A F I d : 36959976
M i n ő s í t ő : személynév
T á r g y s z ó : Shakespeare, William (1564-1616)
V I A F I d : 96994048
M i n ő s í t ő : személynév
I D Ő - H E L Y   T Á R G Y S Z Ó 
T á r g y s z ó : 14. század
M i n ő s í t ő : időszak
T á r g y s z ó : 15. század
M i n ő s í t ő : időszak
T á r g y s z ó : 16. század
M i n ő s í t ő : időszak
T á r g y s z ó : 17. század
M i n ő s í t ő : időszak
L E Í R Á S 
N y e r s   v a g y   O C R - e s   s z ö v e g : Reneszánsz A reneszánsz korszaka 1340-kb. 1600-ig Francesco Petrarca 1304-1374 tudós humanista, könyvmoly egy templomban 23 évesen pillantja meg élete szerelmét, Laurát (aki férjes asszony) soha nincs köztük semmilyen kapcsolat (magát a szerelem érzését szerette) még életében a költők királyává koronázták Giovanni Boccaccio 1313-1375 ismerte Dantét és Petrarcát, jó barátok ő írta meg először Dante életrajzát Párizs - özvegy -> törvénytelen gyerek később egy gazdag kereskedő feleségének szeretője ő fedezte fel Tacitus (ókori, 1. századi történetíró) műveit -> humanista kutatómunka rossz anyagi helyzetben van egész életében Janus Pannonius 1434-ben született Csezmicén, eredeti neve: Csezmiczei János Négyen testvérek, apja korán meghalt Vitéz János (anyai nagybátyja) nagyváradi püspök Itáliában neveltette itt szerzett hírnevet: Padova, Velence, Ferrara latin nyelven írt, főleg elégiákat, epigrammákat 1458-ban tért vissza Magyarországra 1459-tól pécsi püspök szellemi hontalanság gyötri (Itália sokkal műveltebb, mint Mátyás udvara) 1465-ben vissza Itáliába -> politikai hiba -> közéleti karrierje megtört -> vissza Magyaro.-ra megbetegedett (tüdővész) nagybátyjával Mátyás ellen fordult (összeesküvés) -> menekülniük kellett 1472-ben menekülés közben meghalt Balassi Bálint apját letartóztatják, megszökik --> 1570: a család Lengyelországba menekül (később kegyelmet kap) (az udvar iránti hűségét bizonyítandó - részt vesz a Báthory István erdélyi fejedelem elleni hadjáratban, de fogságba esik, később Báthoryval együtt megy Lengyelországba) 1577: hazatér, találkozik régi ismerősével, a férjezett Losonczy Annával, és egymásba szeretnek (pár hónapnyi boldogság -> jó néhány évig tartó bűnös és nem felhőtlen viszony) 1583: feleségül veszi megözvegyült unokatestvérét, Dobó Krisztinát; fiuk: Jánoska 1586: Dobó Ferenc (Krisztina fivére) feljelenti Balassit (vérfertőzés, birtokfoglalás) --> a házasság érvénytelenítése, Jánoska törvénytelen gyermek (közben L. Anna özvegy lesz, de máshoz megy hozzá) 1589: vissza Lengyelországba, új szerelme Célia (Ki ő? Egy Lucia nevű, 27 éves olasz lány?) 1591 hazatér, utolsó szerelme: Fulvia Halála: 1594. május 30-án hunyt el Esztergom várának ostromakor (vérmérgezés) 1. művészettörténeti korszak: olyan időszak, melyben a művelődés, a kultúra területén is megjelennek a korszak jellemzői 2. stílusirányzat (=stílusáramlat): meghatározott időszakban az alkotások nagyobb csoportját jellemző közös stílus 3. korstílus (=stíluskorszak): a művészettörténetnek olyan időszaka, melyen belül a legtöbb művészeti ágban ugyanaz a stílusirányzat uralkodik renaissance 'újjászületés' A 14. században az ipar sokat fejlődött, a polgárság megerősödött. Újjászületett, új értelmezést kapott az antik kultúra: az ókori műveket ebben az időszakban fedezték fel. Humanizmus 'emberközpontúság' a reneszánsz kor polgárságának világnézete a humanisták reneszánsz irodalomtudósok (az ókori irod.-t vizsgálták) nézetük szerint írni és beszélni az tanul meg szépen, aki az antik mintákat követi az antik idézete mitológiai utalások használata a fontos kulturális és oktatási programjuk van, célja az antik irodalom = klasszikusok tanulmányozása megnő az egyéniség szerepe a középkori tudatlanság helyett cél: az ember kiművelése Az itáliai reneszánsz A reneszánsz innen indulva terjedt el az egész világon (itt fejlődik leggyorsabban a gazdaság, a polgárság). A középkori névtelenség helyett dicsőség, hírnév Kedvelték a fényűzést, kényelmet, az élet örömeit. A földi élet fontosabb a túlviláginál. Daloskönyv Petrarca életének fő műve 376 költemény: szonettek+canzonék témája nagyrészt a szerelem és a szenvedés oka a reménytelen szerelem szentimentalista vonások először az irodalomban! sok követője akad ezzel a lírával MODERN SZERELMI LÍRÁT TEREMT EZZEL Magamban lassan... Ti szerencsés füvek... Szonett: olasz eredetű versforma, 2*4 sor + 2*3 soros strófák Canzone (~dal): olasz versforma, elmélkedő, elégikus tartalom, különböző szerkezet jellemzi Dekameron 'tíz nap'; 1348-53-ig dolgozott rajta olasz nyelven írt elbeszélésgyűjtemény 100 novellát tartalmaz stílus: szerelmi-erotikus, ironikus-szatirikus kora világát és erkölcseit humorosan mutatja be velük a szerelem itt őszinte, szabad (a Dante-féle félelemtudat, a bűnök megítélése megváltozik) Novella Epikai műfaj, rövid, prózai mű, melynek szerkezete egyenes vonalú (lineáris), csak a kiválasztott eseményre/szereplőre vonatkozik. Fontos eleme a főhősről festett jellemkép és a fordulat, mely megtöri a cselekmény logikáját, felgyorsítja az eseményeket. Gyakran csattanóval zárul. Történeti kerete: 1348-ban pestisjárvány Firenzében 7 nő és 3 ifjú elhatározza, hogy vidáman töltik utolsó napjaikat Szolgáikkal egy birtokra mennek, 10 napot töltenek itt A 10 fő minden nap elmesél 1-1 történetet egymásnak: 10*10 = 100 novella A sólyom feláldozása Költészete Verseinek világképe a humanizmus szellemében alakult ki. A vallásos témákat kerüli. Általa nagyra értékelt: a földi élet, a béke, a kultúra, a természet és a kötői halhatatlanság. Epigramma: Általás érvényű tanítást, bölcsességet, példát megfogalmazó ötletes, rövid lírai műfaj. Szerkezete: 1. a tárgy leírása (előkészítés) 2. kapcsolódó (néha szellemes) megjegyzés Elégia: A költő szomorúságát, bánatát, fájdalmát kifejező lírai műfaj. Ez a fájdalom a valós és a vágyott világ közti távolságból fakad. Galeotto Marziohoz műfaja: epigramma hangneme: gúnyos, csipkelődő megszólítottja: G. M. barátja, iskolatársa. Szemrehányás: minek megy költő létére vallásos zarándoklatra? témája: a költészet és a vallásos lét kizárja egymást Hármas szinonima a vallásos emberekre -> a vallásosság teljes elutasítása Három tanári tanításra emlékezteti barátját Három figyelmeztetés/felhívás, hogy mit tegyen a költői léttel, ha tényleg vallásos lett 3*3-mas előkészítése a tételmondatnak: "hívő ember költő nem lehet" az igazi költők az antik mintákat követik, mitológiai elemekkel zsúfolják tele verseiket, nem a vallás téziseivel Eddig Itália földjén termettek csak a könyvek, S most Pannónia is ontja a szép dalokat. Sokra becsülnek már, a hazám is büszke lehet rám, Szellemem egyre dicsőbb, s általa híres e föld! PANNÓNIA DICSÉRETE műfaja: epigramma előkészítés: az itáliai reneszánsz felvillantása, a magyarság szellemi fejlődése, hírnevének terjedése tételmondat: Magyarország az ő munkásságának köszönhetően lesz híres, szellemileg elismert Saját lelkéhez műfaja: elégia témája: betegsége, a szenvedés központi motívum: a halál (a halál kívánása) megszólítottja: saját lelke -> ez újszerű költői megmozdulás!!! szellemére, elméjére büszke, magát bölcsnek mondja teste göthös test <----> szellem ereje William Shakespeare: Rómeó & Júlia Az angol reneszánsz Anglia a 16. század végére Európa nagyhatalmává válik gazdasági fellendülés + jólét a tudományok és az irodalom fejlődése A királynő: I. Erzsébet Virágzó kultúra (~angol reneszánsz) Az irodalomban a dráma műneme válik vezetővé Shakespeare élete 1564-ben született Stratford upon Avonben 18 évesen házasodott: Anne Hathaway (8 évvel idősebb) 3 gyermekük született 4-5 év múlva elhagyta családját -> nincs info. ebből az időből 1592-től tűnt fel Londonban mint sikeres drámaíró és színész 1599: a Globe színház főrészvényese előbb a Lordkancellár Társulatának, majd a Királyi Társulatnak a tagja 1611-ben Stratfordba költözött vissza, itt élt visszavonultan haláláig: 1616-ig Szerzősége műveiben az emberi élet problémái, magatartásformái, különböző érzelmek és filozófiai gondolatok jelennek meg 37 drámát írt szerzői hitelessége vitatott, mert egyes munkái hasonlítanak kortársaiéra (Christopher Marlow, Francis Bacon, Ben Johnson) 154 szonettjét 1609-ben adták ki híres művei tragédiák: Rómeó és Júlia; Hamlet, dán királyfi; Othello; Lear király komédiák: Ahogy tetszik...; Vízkereszt, vagy amit akartok, Szentivánéji álom; A vihar Az angol színjátszás hivatásos színtársulatok játszottak nyílt színházakban a Globe volt az első olyan színház, melyet a színészek maguknak építettek nyitása: Julius Caesarral többemeletes, fából épült épület teteje nyitott -> természetes fény az előadásokon háromrészes színpad: elő- + hátsó színpad + erkély nem volt díszlet, a darabot térben és időben a színészi beszéd helyezte el a közönség szenzációhajhász nincs szünet a felvonások közt csak férfi színészek (néha ugye nőknek öltözve) a Globe 1613-ban leégett, 1614-ben újraépítik, de 1644-ben lebontják (puritán kormány) Rómeó & Júlia keletkezése: 1591-95-ig írta, de csak 1597-ben adták ki műfaja: tragédia (~ a dráma műnemébe tartozó műfaj, melyben tragikum következik be) tragikum: hirtelem bekövetkező visszafordíthatatlan értékveszteség Szereplők Escalus herceg Capulet Capuletné Montague Montaguené Júlia Rómeó dajka Paris Tybalt Mercutio Benvolio Péter Lőrinc barát Szerkezet 1. EXPOZÍCIÓ: a szolgák vitája; Tybalt és Benvolio víni kezdenek,ez tömegverekedéssé fajul; a herceg feltűnik 2. A BONYODALOM KEZDETE: a bál (Rómeó és Júlia találkoznak, egymásba szeretnek) 3. A FORDULAT: Mercutio és Tybalt halála 4. A BONYODALOM FOKOZÓDÁSA: véletlen események, félreértések sorozata 5. TETŐPONT: Rómeó és Júlia öngyilkossága = a tragikum bekövetkezése Szereplők, jellemek a szerelmet keresi (Róza-plátói szerelem, Júlia-valós, viszonzott érzelem) hősszerelmes tragikus hőssé válik szenvedélyes felnőtté kell válnia pár nap alatt (férj, gyilkos, száműzött) Rómeó Júlia 14 éves lány, naiva (= fiatal, hiszékeny, naiv, érzelmes lány) Rómeóval való találkozása teszi önálló személyiséggé bátor (halálában is), kockáztat felnőtté kell válnia pár nap alatt tragikus hőssé válik Mercutio Rómeó kebelbarátja, bizalmasa komikus jellem (megszólalásaiból adódóan) játékos, tréfálkozó szenvedélyes (Tybalttal emiatt párbajozik, közvetetten emiatt a tul.-a miatt hal meg) halála a cselekmény fordulópontja és előrevetítője is a fiatalok bizalmasa cinkostárs (a két család békülését reméli a frigytől) szervező, intrikus = keveri a szálakat, DE nem a rosszindulat vezérli vállalja a felelősséget a kor elvárásai ellenére hisz a szerelemben Lőrinc barát dajka születése óta ismeri Júliát komikus jellem cinkostárs megfélemlíthető, megalkuvó (ő is Parishoz adná Júliát) a kor elvárásaival szemben hisz a szerelemben Tybalt Júlia unokabátyja haragtartó (okát nem ismerjük) a családok közti ősi ellentét vezérli tetteit önző gyűlölködő Világnézete Reneszánsz világnézet uralkodik a drámában: a szerelmesek szabadon választják egymást, az élet élvezete (amíg lehet), a boldogság megélése a fontos. A műben nem a nemzedékek közti ellenét okozza a tragédiát, hisz van, aki az idősebb nemzedékből a szerelmesek pártfogója (dajka, Lőrinc barát) és van, aki fiatal, mégis az elavult rend rabja (Tybalt). A tragédiát , a tisztaság, a lelki finomság vesztét (szerelem) a régi, elavult erkölcsök, a gyűlölködés, a konzervatív társadalmi nézetek okozzák. A tragikum... ... sorsszerű bekövetkezése: 2 ellenséges család olaszok -> szenvedélyesség fiatalok + nagy szerelem Mercutio halála ~ jel A tragikum úgy lesz teljes, ha mindkét fiatal meghal, ráadásul saját kezeik által. A Rómeó és Júlia tipikus reneszánsz dráma, mivel a két főhős a reneszánsz szabadságvágyát követi. Ez mutatkozik meg szerelmükben is (titkos házasság). A korban szokásos házasságok: érdekből; a szülők kötik; a férfiak jóval idősebbek; azonos/hasonló társadalmi rétegek között köttetnek. Rómeó és Júlia házassága szerelmi házasság, Lőrinc barát titokban esketi őket, hasonló korúak, azonos társadalmi rétegből valók. A "véletlen" motívuma Rengeteg véletlen esemény történik a dráma folyamán. Néhány példa: Rómeó és Júlia találkozása a bálban Júlia pont akkor áll ki az erkélyre, mikor Rómeó alatta áll -> első beszélgetés az öreg Capulet pont akkor találkozik Paris-szal, mikor Júlia életébe belép Rómeó Mercutio halála Lőrinc barát terve meghiúsul, mert levelének hírvivőjét pont feltartják, így nem jut el az üzenet Rómeóhoz Paris halála stb. A reneszánsz korban élő, mégis középkori jellegű lovagi költő, az első magyar trubadúr (500 év késéssel) Születése: 1554. október 20., Zólyom (családi birtok) Édesapja: Balassi János, anyja: Sulyok Anna Bornemisza Péter: protestáns prédikátor, Balassi nevelője Balassi költészete A középkori lovagköltészet az alapja Témakörei: szerelmes versek / virágénekek harci költemények / vitézi énekek vallásos költészet / istenes versek A Balassi-strófa kialakulását a reneszánsz táncdalok ihlették Rendkívül gazdag szókincs és költői világ jell. (nagyon művelt költő - 8 nyelv) Rimay János: barátja, titkára, verseinek kiadója (kivétel a szerelmesek!) Balassi költészetének további, időleges jellemzői: - petrarkizmus: szerelmi költemények Petrarca modorában, a Daloskönyv után; bókversek -középkoriasság: udvari, hűbéri szerelem; a hölgy rangban a költő felett áll és férjezett - neoplatonizmus: a szerelem az isteni szépség és tökéletesség iránti vágyódás -manierizmus: a reneszánsz utolsó korszaka; a "modorosság irányzata", különös, bizarr költészet I. Szerelmi költészet Szerelmi költeményei kézzel írott gyűjteményben maradtak fenn. 1874-ben találták meg a kódexet, ahogy Zrínyi mondta, "fajtalan" verseivel --> úttörő jelentőségűek: meghonosítja az újplatonista szerelmi énekeket beépíti költészetébe a virágénekeket, a népköltészet fordulatait merít a populáris regiszter szerelmi daltípusaiból is hagyománykövető, egyben hagyományteremtő Verstípusok: - lovagi bókvers - a virágének - tavaszdal, májusdal, táncdal, alba Hogy Júliára találta, így köszönte néki Losonczy Annához -a versben a nő nem nevezhető nevén (humanista hagy. - Petrarca) bókvers A kezdő + záró strófa szituációja: a hölgy felette áll a lovagnak, a szerelem egyoldalú, a jutalom csak egy mosoly (a lovagi költészet szerelemeszménye) metaforahalmozás -> szerelmének nagysága virágképek (népdalokból / az arisztokratikus lovagi költészetből) II. Vallásos költészet Balassi világirodalmi szinten hozott újat istenes verseivel Eddig: közösségi érvényű és érdekű versek, Balassié: az egyéné, aki kapcsolatban áll Istennel Újfajta alaphelyzet Istennel =újfajta költői megoldások Balassi számára a lelki békesség elnyerése a cél Az érvelés lényege az isteni kegyelem elnyerése, amely végtelen nagy Az isteni irgalom nagyobb, mint az emberi bűn Az isteni (megváltó) akaratnak segítenie kell a bűnös lelken 1591;könyörgés. A könyörgés két kritériuma: ahhoz kell szólnia, akinek hatalmában áll a könyörgés tárgyát teljesítenie a tárgy nem a mindennapi szituációk, hanem az egész léthelyzet megváltoztatására irányul Az élet küzdelmeiben megfáradt ember könyörög békességért, a lélek nyugalmáért. A kérés irányul a földi életre és a végső nyugalomra, a halálra, a halál utáni létre. Adj már csendességet ... 1-2. vsz.: expozíció (megszólítás, a köny. tárgya) 3-6. vsz.: argumentáció, az érvelés. (Isten végtelen irgalmassága az érvelés alapja) Költői eszközei: ellentét, költői kérdés - közismert fordulatok 7-8. vsz.: zárlat (köny. ismétlése, metaforák!) Nem csak könyörög, de perlekedik is Istennel, illetve belső vitát is olytat-->emiatt a mondatok modalitása állandóan változik Szerkezete: III. Vitézi költészet A vitézi élet, életforma a pozitív értékrendszert jelenti meg Az életben el nem igazodó költő a végvári harcokban egyértelműséget talál Tudja, mi a küzdelem célja, ki az ellenfél és ki a jóbarát Letisztult értékrend --> letisztult forma Egy katonaének 1589: a Lengyelországba készülő Balassi önvallomásban búcsúzik a végektől Strófaszerkezete: Balassi-strófa (6a 6a 7b, 6c 6c 7b, 6d 6d 7b) Műfaja: katonaének/búcsúének; dicsőítő óda Szerkezete: hárompillérű költemény szentenciaszerűen mutatják a vitézi élet érték- és példaadó voltát a köztes strófák életképet adnak Szentencia: erkölcsi alapelvet, általános igazságot kifejező velős mondás 1. versszak: KÉRDÉS - a természet derűs képei 2-4. versszak: a vitézi élet örömei, vitézi erények (verbális stílus) 5. versszak: FELELET - az emberség és vitézség példái, erkölcsi eszmény 6-8. versszak: a hősi halál képei (metaforasor) 9. versszak: LEZÁRÁS - áldás, dicséret, szerencsekívánat Egy dunántúli mandulafáról műfaja: epigrammába sűrített elégia a mandulafa különlegessége, hogy télen virágzik (tavasz helyett) -> baljós előérzet (rügyei megfagynak) a mandulafa sorsával párhuzamos a költő sorsa: nem tudják kivárni a virágzáshoz/költői kibontakozáshoz szükséges időt, koruk előtt járnak -> ez viszont pusztulásukhoz vezet (adott korban nicsen számukra hely, lehetőség) -> elégikus hangnem mitologikus utalások -> humanista eljárás Heszperiszek kertje csodás szépségű, Héraklész kapta feladatként, hogy szerezze meg a mesés kertből a csodás aranyalmákat. Az olvasó számára ez az a kert -ahol Zeusz és Héra násza is volt- a létező legszebb helynek számított Odüsszeusz az Alkinoosz király uralma alatt álló phaiákok szigetét járta be, a vándor itt ugyancsak jól gondozott, csodás fákban gyönyörködhetett. A boldogok szigete (más néven: elíziumi mező) a görög irodalomban az az idillikus hely, ahol halála után mindenki elnyerheti időtlen boldogságát. "Bő rétjei" a gyönyörűség legfelső fokát idézik. Hamlet, dán királyfi Szereplők Helyszín: Dánia (Hamlet) dán király Gertrudis Claudius HAMLET Polonius Ophelia Laertes Cselekmény Expozíció: - történeti háttér: Norvégia megtámadja Dániát - Hamlet és Ophélia szerelmesek, Hamlet és Laertes barátok - az öreg Hamlet szellemként megjelenik fia előtt -> Claud. megölte -> bosszú Bonyodalom: - H. kerülgető Claud.-t bizonyítékért -> őrültnek tetteti magát Tetőpont: - EGÉRFOGÓ JELENET: színtársulat eljátssza a király megmérgezését -> Claud. kirohan a gyilkos jelenetnél -> bűnös! -> még nem öli meg Késleltetés: - Gertr. számon kéri a fiát a színdarab miatt -> Polonius a függöny mögött hallgatózik -> H. azt hiszi, Claud. az -> megöli -> rájön, hogy Pol. volt... - Claud. száműzi Hamletet Angliába - Opheliát elhagyja szerelme, aki megölte apját -> beleőrül -> vízbe öli magát - Claud. meggyőzi Laertest, hogy Hamlet a felelős mindenért (megölte Pol.t, miatta lett öngyi Ophelia) -> hívja párbajra (mérgezett kard és mérgezett bor bekészítve) Megoldás + tragikum: - H. párbajozik Laertesszel - Gertr. iszik a borból - Laert. megsebzi a mérgezett karddal Hamletet - a kardokat összecserélik, H. is megsebzi vele Laertest - Gert. meghal a bor miatt, halálhörgéssel elmondja a tervet Hamletnek - Hamlet megöli végre Claudiust - Hamlet és Laertes meghal - az országot Fortinbrasra bízzák Minden jó, ha a vége jó...
D o k u m e n t u m   n y e l v e : magyar
K A P C S O L A T O K 
K a p c s o l ó d ó   d o k u m e n t u m   n e v e : Havas Melinda: A dualizmus kora
K a p c s o l ó d ó   d o k u m e n t u m   n e v e : Balogh Anna: Barokk
K a p c s o l ó d ó   d o k u m e n t u m   n e v e : Balogh Anna: A felvilágosodás
F O R M Á T U M 
A   f o r m á t u m   n e v e : Prezi prezentáció
O l d a l a k   s z á m a : 88
T e c h n i k a i   m e g j e g y z é s : 10. verzió
M e t a a d a t   a   d o k u m e n t u m b a n : N
A   f o r m á t u m   n e v e : PDF dokumentum
O l d a l a k   s z á m a : 88
M e t a a d a t   a   d o k u m e n t u m b a n : N
M I N Ő S É G 
L e g j o b b   f o r m á t u m : JPEG képállomány
L e g n a g y o b b   k é p m é r e t : 770x433 pixel
L e g j o b b   f e l b o n t á s : 96 DPI
S z í n : színes
T ö m ö r í t é s   m i n ő s é g e : közepesen tömörített
S T Á T U S Z 
A z   a d a t r e k o r d   s t á t u s z a : KÉSZ
F E L D O L G O Z Ó 
S z e r e p   /   m i n ő s é g : katalogizálás
A   f e l d o l g o z ó   n e v e : Nagy Zsuzsanna