D O K U M E N T U M A Z O N O S Í T Ó F á j l n é v : szinhaz_0090_5.jpg B é l y e g k é p : https://dka.oszk.hu/059700/059739/szinhaz_0090_5_kiskep.jpg F ő c í m : Egressy Béni B e s o r o l á s i c í m : Egressy Béni S z e r e p : elektronikus szerkesztő T e s t ü l e t i n é v : OSZK MEK S z é k h e l y : Budapest O r s z á g : Magyarország E s e m é n y : felvéve I d ő p o n t : 2014-08-26 E s e m é n y : beszerezve I d ő p o n t : 2014-05-09 D á t u m r a v o n a t k o z ó m e g j e g y z é s : MEK-be való felvétel időpontja. A t í p u s n e v e : kép A t í p u s n e v e : könyvrészlet A t í p u s n e v e : arckép M e g n e v e z é s : A Nemzeti Színház története C í m : A Nemzeti Színház története. 1., Az első félszázad S z e r z ő : Rédey Tivadar M e g j e l e n é s : Budapest : Magyar Könyvbarátok, 1937 T í p u s : könyv M e g n e v e z é s : OSZK MEK U R L : https://mek.oszk.hu/12800/12846 S z e r z ő i j o g i m e g j e g y z é s e k : Nem jogvédett T é m a k ö r : Film, színház, előadóművészet A l t é m a k ö r : Film- és színháztörténet T é m a k ö r : Film, színház, előadóművészet A l t é m a k ö r : Színházművészet T é m a k ö r : Ének, zene A l t é m a k ö r : Zenetörténet T á r g y s z ó : portré M i n ő s í t ő : műfaj T á r g y s z ó : színész M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : zeneszerző M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : író M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : 19. század M i n ő s í t ő : időszak K é p a l á í r á s : Egressy Béni I s m e r t e t ő s z ö v e g : Egressy Béni zeneszerző, író, színész. Testvérének, Egressy Gábornak a példája nyomán vándorszínésznek állt, 1834-ben a kassai és a kolozsvári társulattal lépett fel, de tanult zeneelméletet és nyelveket is. 1838-ban Olaszországba ment, hogy énekelni tanuljon. 1843-ban került a pesti Nemzeti Színházba, karénekesként.
Már 1840-től foglalkozott zeneszerzéssel, ő volt Petőfi Sándor verseinek első megzenésítője és számos népies műdal szerzője. Legnagyobb sikerét Vörösmarty Mihály Szózat című versének megzenésítésével aratta, amelyet 1843. május 10-én mutattak be a Nemzeti Színházban. Foglalkozott színművek, operaszövegek írásával és fordításával is. Egressy írta a Bátori Mária és az 1844-ben bemutatott Hunyadi László című operák szövegkönyvét, amelyek zenéjét Erkel Ferenc szerezte. Katona József drámáját, a Bánk bánt is átdolgozta és az opera szövegét nem sokkal halála előtt átadta Erkelnek. Ennek a bemutatójára csak 1861. március 9-én került sor.
Részt vett az 1848-49-es szabadságharcban, Kápolnánál meg is sebesült. 1849 szeptemberében honvéd főhadnagyként ott volt a komáromi vár védői között. Itt írta a Klapka-indulót. A szabadságharc leverése után Klapka György menlevelével szabadult és visszatért a színpadra.
Magyarra fordított 50-nél több színdarabot és 19 operaszöveget.
Az elhatalmasodó tüdőbetegsége miatt 1851-ben, harminchét évesen halt meg Pesten. (Forrás: Wikipédia) K a p c s o l ó d ó d o k u m e n t u m n e v e : Egressy Béni A f o r m á t u m n e v e : JPEG képállomány M e t a a d a t a d o k u m e n t u m b a n : N L e g j o b b f o r m á t u m : JPEG képállomány L e g n a g y o b b k é p m é r e t : 834x1034 pixel L e g j o b b f e l b o n t á s : 300 DPI S z í n : szürke L e g j o b b s z í n m é l y s é g : 24 BPP T ö m ö r í t é s m i n ő s é g e : erősen tömörített A z a d a t r e k o r d s t á t u s z a : KÉSZ S z e r e p / m i n ő s é g : katalogizálás A f e l d o l g o z ó n e v e : Kekk Adrienn |