D O K U M E N T U M A Z O N O S Í T Ó 
 F á j l n é v : vasarnapi_ujsag_1861_06_pix_Oldal_19_Kep_0002.jpg
C Í M 
F ő c í m : Debreczeni állandó szinház. (Szkalniezky Antal terve szerint.)
B e s o r o l á s i   c í m : Debreczeni állandó szinház. (Szkalniezky Antal terve szerint.)
K Ö Z R E M Ű K Ö D Ő   T E S T Ü L E T 
S z e r e p : digitalizálta
T e s t ü l e t i   n é v : Arcanum Adatbázis Kft.
S z é k h e l y : Budapest
O r s z á g : Magyarország
D Á T U M 
E s e m é n y : felvéve
I d ő p o n t : 2014-08-19
E s e m é n y : digitalizálva
I d ő p o n t : 2008-09-01
D O K U M E N T U M T Í P U S 
A   t í p u s   n e v e : metszet
A   t í p u s   n e v e : újságrészlet
A   t í p u s   n e v e : épület
R É S Z G Y Ű J T E M É N Y 
M e g n e v e z é s : Vasárnapi Ujság
E R E D E T I   K I A D V Á N Y ,   O B J E K T U M 
C í m : Vasárnapi Ujság
M e g j e l e n é s : 8. évf. 49. sz. (1861. december 8.)
T í p u s : hetilap
S Z Á R M A Z Á S I   H E L Y 
M e g n e v e z é s : OSZK EPA
J O G K E Z E L É S 
S z e r z ő i   j o g i   m e g j e g y z é s e k : Nem jogvédett
T É M A 
T é m a k ö r : Történelem, helytörténet
A l t é m a k ö r : Helytörténet, helyismeret
T é m a k ö r : Film, színház, előadóművészet
A l t é m a k ö r : Film- és színháztörténet
T é m a k ö r : Képzőművészet, vizuális művészetek
A l t é m a k ö r : Építőművészet
T é m a k ö r : Képzőművészet, vizuális művészetek
A l t é m a k ö r : Festészet, grafika
T Á R G Y S Z Ó 
T á r g y s z ó : épületkép
M i n ő s í t ő : műfaj
T á r g y s z ó : utcakép
M i n ő s í t ő : műfaj
T á r g y s z ó : látkép
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : építészeti terv
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : színházépület
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : romantika
M i n ő s í t ő : stílus
I D Ő - H E L Y   T Á R G Y S Z Ó 
T á r g y s z ó : 19. sz.
M i n ő s í t ő : időszak
T á r g y s z ó : Debrecen
G e o N a m e s I d : 721472
M i n ő s í t ő : földrajzi hely
L E Í R Á S 
K é p a l á í r á s : Debreczeni állandó szinház. (Szkalniezky Antal terve szerint.)
I s m e r t e t ő   s z ö v e g : "Debreczenben magyar nemzeti szinház.
Nehány évtized előtt Debreczenben egy ócska épület egyik része szolgált Thalia templomául a Czeglédutcza piaczra nyuló szögletén. E roskatag épület azonban a város által eladatván, az időről időre ide látogató szinésztársaságok az eredetileg magtárnak épült, de tulajdonosa által ugynevezett szinházzá rögtönzött épületben mulattaták jó és balszerencse között a közönséget.
Igen régen belátta a városi elöljáróság és közönség, hogy Debreczenben egy alkalmas s a czélnak mindenben megfelelő szinház nélkülözhetlen; s már 1843. táján több jelesb szinház rajztervei beszereztettek; minthogy azonban ama roskatag épületnek eladási ára sokkal csekélyebb volt, mintsem azzal egy nagyobbszerü s Debreczen tekintélyének megfelelő szinháznak épitését csak megkezdeni is bátorkodtak volna, - a dolog élére pedig - az épitésre kivántató összeg előteremtése, alkalmas helyiség kiválasztása, s tervkészittetésre szükséges erélylyel senki állani nem vállalkozott : méltán attól tarthatánk, hogy a magtár még sokáig fogja bitorolni a nemzeti szinház szép nevezetét.
...
Ybl épitész az előbbi nagvobbszerü tervet a meghatározott összeg erejéig módositani igérvén, fölszólitás után két ujabb tervvázlatot készitett, melynek egyike circusidomú gömbölyü homlokzattal a szinházi bizottmány által elfogadtatván, fölszólittatott az épitész, hogy annak teljes tervét és költségvetését dolgozza ki; - minthogy pedig a bizottmány tervkészitésre csődöt nem hirdetett, - de középületről levén kérdés, már csak a felelősség elháritása tekintetéből is czélszerünek tartá, más építészt is terv készitésre fölszólitni; s igy szólitá föl Szkalnitzky Antal épitészt is; kinek tervvázlata, - miután Ybl épitész a már elfogadott terv és költségvetés kidolgozásától sürgös épitkezési vállalatai miatt visszalépett - némi változtatással elfogadtatott; ezen elfogadott s késöbb részletesen kidolgozott tervszerinti épités Szkalnitzky Antal folytonos felügyelete alatt - több ajánlkozó közül helybeli épitész Vecsey Imrére oly föltétel alatt bizatott, hogy jelen év novemberéig az egész épület a küszöb fölötti első párkányzatig a földből kiemelkedjék; jövő évben tető alá jőjön; 1863. august. 15-kéig pedig az egész szinház épülete fölszerelve, s teljesen elkészültén adassék át.
...
Az épitkezés e z idén megkezdődött s folyton folyik. Reméljük, hogy az ide mellékelt rajz - hacsak az épitést rendkivüli akadályok nem gátolják, 1863. augusztus havában diszesen kiállitva valóságban lesz Debreczen lakossága s látogatói által szemlélhető. ..." (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1861. december 8.)
I s m e r t e t ő   s z ö v e g : ... Az állandó színház gondolata már az ezernyolcszáznegyvenes években felmerült. 1858-ban Színügyi Bizottmány alakul és a város felkéri Ybl Miklóst az építési tervek elkészítésére. 1861-ben új pályázatot írnak ki, mert nem volt szabályos versenytárgyalás. A pályázatra meghívást kap Szkalnitzky Antal is. Ybl Miklós visszalép, Szkalnitzky nyeri meg a pályázatot, a kivitelező Vecsey Imre.
1861-ben lebontják a Nánási-féle magtárat, amelyben például Arany János, Petőfi Sándor és Prielle Kornélia játszott. November 1-jén, Farkas Ferenc vaskereskedő indítványára[11] megalakul a Színügyi Egylet, adományozók járulnak hozzá a színház felépítéséhez. A városba érkezik "dráma és dalmű társulata" élén Reszler István tenorista és színigazgató, aki a saját költségén építteti fel a deszkaszínházat a Péterfia u. 4. szám alatt. Közben épül a kőszínház, amely jóval többe kerül, mint a tervezett költség, ezért a város a legelőinek egy részét is kénytelen eladni.
A mór és bizánci elemeket tartalmazó, romantikus stílusú színház ünnepélyes megnyitása 1865. október 7-én volt. A nyitó előadás Reszler István társulatának előadásában Katona József Bánk bán című drámája volt, Gertrudist vendégként Laborfalvi Róza játszotta.
1875-1881 között előbb Temesváry Lajos, majd később Mándoky Béla igazgatása alatt az operatársulat megerősödött, de a színészek többsége is a színháznál maradt. Az intézmény léte megszilárdult. Krecsányi Ignác (1885-1888) és Valentin Lajos igazgatók új színészeket szerződtettek és az épület renoválása is gondot fordítottak. Krecsányi volt az első, aki magyar szerzők darabjaiból (mint Szigligeti Ede, Csíky Gergely) ciklust rendezett. Utánuk válságos időszak következett, de Leszkay András majd Tiszay Dezső igazgatása alatt (1891-1896) a színház kilábalt anyagi csődjéből.
A debreceni színjátszás centenáriuma (1898) idején az igazgató Komjáthy János volt. Az ünnepi alkalomból minden olyan még élő szereplő, vendégszereplő megfordult Debrecenben, aki valaha itt játszott, többek között Blaha Lujza, Küry Klára, Márkus Emília, Újházi Ede. A színház aranykorát kétségtelenül a századfordulóban élte.
Zilahy Gyula 1905-től 1913-ig állt a színház élén. Az ő igazgatása alatt sokszor a pesti színházakat is megelőzte az Európában zajló művészileg értékes színházi törekvések megvalósításával. Ennek ellenére a színház anyagi nehézségei miatt végül Zilahy lemond az igazgatói tisztségről és színésznek a Vígszínházhoz szerződik. 1914 nyarán kitör az első világháború, és a város súlyosabb gondokkal küzd, mint a színügy.
A színházat egy 1915-ben kelt beadvány nyomán (melyet szeptember 16-án, a debreceni színház 50. jubileuma alkalmából kérvényezett Oláh Gábor, Szatmári Zoltán, Zivuska Andor, H. Nagy Jenő, dr. Nagy Zoltán, dr. Gál Zoltán és Tóth Árpád a városi tanácstól[12]) nevezték el a város nagy költőjéről, Csokonairól. Kritikus évek kezdődtek ezután, és csak Heltai Jenő szervezőtehetségének köszönhető a válságos időszakból történő kilábalás. Az 1916-1936 közötti időszakban gazdasági nehézségekkel küzdött és változó sikerrel működött a színház. 1936-1939 között Horváth Árpád igazgató a saját pénzén korszerűsíttette az épületet, forgószínpadot építtetett, díszleteket terveztetett. Ennek is köszönhető, hogy Madách Imre Az ember tragédiája művének modern előadása nagy sikert aratott. A díszleteket Debreczeni Szabó István iparművész tervezte. A Horváth Árpád társulat 1939. május 21-én tartotta utolsó előadását Debrecenben, majd feloszlott. Ennek oka nem csupán a művészi igényesség támasztotta anyagi csőd volt; Horváth Árpádot támadták a nyilasok is amiatt, hogy társulatának zsidó tagjai is voltak.
1940-re a kultuszminisztérium létrehozta a cseretársulati rendszert Debrecen, Szeged, Pécs és Miskolc között, ám a közönség így nem tudott társulatokhoz, színészekhez kötődni és idegenné vált számára a saját színháza. Ezután, a második világháború időszakában újabb és további zaklatott időszak következett a színház életében. 1949 szeptemberében - az ország többi színházával együtt - állami kezelésbe került, igazgatója Horváth Jenő lett, megindult az épület korszerűsítése. 1955-ben két szárnyépületet emeltek hozzá, majd kétszer is teljesen felújították: 1958-1961 és 1978-1982 között. (Forrás: Wikipédia)
K A P C S O L A T O K 
K a p c s o l ó d ó   d o k u m e n t u m   n e v e : Wikipédia: Csokonai Nemzeti Színház
K a p c s o l ó d ó   d o k u m e n t u m   n e v e : Csokonatheater debrecen [A debreceni Csokonai Színház]
K a p c s o l ó d ó   d o k u m e n t u m   n e v e : Csokonai Színház Debrecen
F O R M Á T U M 
A   f o r m á t u m   n e v e : JPEG képállomány
M e t a a d a t   a   d o k u m e n t u m b a n : N
M I N Ő S É G 
L e g j o b b   f o r m á t u m : JPEG képállomány
L e g n a g y o b b   k é p m é r e t : 2651x2383 pixel
L e g j o b b   f e l b o n t á s : 299 DPI
S z í n : szürke
L e g j o b b   s z í n m é l y s é g : 24 BPP
T ö m ö r í t é s   m i n ő s é g e : erősen tömörített
S T Á T U S Z 
A z   a d a t r e k o r d   s t á t u s z a : KÉSZ
F E L D O L G O Z Ó 
S z e r e p   /   m i n ő s é g : katalogizálás
A   f e l d o l g o z ó   n e v e : Laskay Gabriella