D O K U M E N T U M A Z O N O S Í T Ó 
 F á j l n é v : Image_0001.jpg
C Í M 
F ő c í m : Ady Endre
B e s o r o l á s i   c í m : Ady Endre
K Ö Z R E M Ű K Ö D Ő   T E S T Ü L E T 
S z e r e p : digitalizálta
T e s t ü l e t i   n é v : OSZK MEK
S z é k h e l y : Budapest
O r s z á g : Magyarország
D Á T U M 
E s e m é n y : felvéve
I d ő p o n t : 2012-07-10
D O K U M E N T U M T Í P U S 
A   t í p u s   n e v e : fénykép
A   t í p u s   n e v e : arckép
R É S Z G Y Ű J T E M É N Y 
M e g n e v e z é s : Érdekes Ujság dekameronja
E R E D E T I   K I A D V Á N Y ,   O B J E K T U M 
C í m : Az Érdekes Ujság Dekameronja
S z e r z ő : szerk. Kabos Ede
M e g j e l e n é s : Budapest : Légrády, [1913-1916]
T í p u s : antológia
S Z Á R M A Z Á S I   H E L Y 
M e g n e v e z é s : OSZK
T É M A 
T é m a k ö r : Képzőművészet, vizuális művészetek
A l t é m a k ö r : Fotóművészet, fényképészet
T é m a k ö r : Irodalomtörténet, irodalomtudomány
A l t é m a k ö r : Magyar irodalom története
T é m a k ö r : Történelem, helytörténet
A l t é m a k ö r : Levéltári kutatás
T Á R G Y S Z Ó 
T á r g y s z ó : fénykép
M i n ő s í t ő : műfaj
T á r g y s z ó : portré
M i n ő s í t ő : műfaj
T á r g y s z ó : kézjegy
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : szignó
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : író
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : költő
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : Ady Endre (1877-1919)
V I A F I d : 56604836
M i n ő s í t ő : személynév
I D Ő - H E L Y   T Á R G Y S Z Ó 
T á r g y s z ó : 19-20. század
M i n ő s í t ő : időszak
T á r g y s z ó : Magyarország
G e o N a m e s I d : 719819
M i n ő s í t ő : földrajzi hely
L E Í R Á S 
I s m e r t e t ő   s z ö v e g : Ady Endre a 20. század magyar költészetének forradalmi megújítója, a legnagyobb magyar költők egyike. Elszegényedett kisnemesi családból származott. Apja, Ady Lőrinc kisparaszti gazdálkodóként kezdte, de az 1900-as években már 100 hold körüli birtoka volt; anyja, Pásztor Mária református papi család leszármazottja. 1888 őszétől a nagykárolyi piaristáknál, 1892 őszétől 1896-ig a zilahi református kollégiumban végezte középiskolai tanulmányait. 1896. márc. 22-én a zilahi Szilágy c. lapban jelent meg nyomtatásban az első verse (Március 20.) A. E. aláírással. 1896 őszén beiratkozott a debreceni jogakadémiára. 1897 utolsó hónapjaiban a temesvári ítélőtáblán, 1898 tavaszán egy zilahi ügyvédi irodában díjnok. 1897. jan.-tól rendszeresen jelentek meg versei és tárcái a Szilágyban, teljes nevével 1897. nov. 21-től. 1898. dec.-ben abbahagyta jogi tanulmányait, s belépett a kormánypárti Debreczeni Hírlap szerkesztőségébe, majd 1899 tavaszán átment a függetlenségi Debreczenhez. A debreceni lapokon kívül több más vidéki lap és A Hét közölt tőle verseket, 1899. jún.-ban Versek címmel Ábrányi Emil előszavával jelent meg első kötete Debrecenben. 1900. jan.-ban átkerült a nagyváradi Szabadsághoz, ahol együtt dolgozott Bíró Lajossal és Nagy Endrével. 1901. ápr.-ban perbe fogták és háromnapi államfogházra ítélték Egy kis séta c. forradalmi írása miatt. A klérust, a feudális maradványoktól terhelt közéletet ostorozó cikkei már ekkor világnézetének radikális forradalmiságáról vallanak. 1901. máj.-tól a radikális Nagyváradi Napló segédszerkesztője, 1903-tól szerkesztője. 1902. szept. 27-én a nagyváradi Szigligeti Színházban bemutatták A műhelyben c. színművét. 1903 nyarán kezdődött szerelme Lédával, Diósy Ödönné Brüll Adéllal. 1903 őszén jelent meg Még egyszer c. második kötete. Léda biztatására 1904. jan. végén Párizsba utazott, ahonnan cikkeket küldött a Budapesti Hírlapnak, Pesti Naplónak és a Budapesti Naplónak. Itt ismerkedett meg Bölöni Györggyel. Párizsi tartózkodása igen jelentős mind politikai, mind költői fejlődése szempontjából. Párizsban ismerte meg komolyabban a francia szimbolista lírát. 1905. jan.-ban visszatért Budapestre és a Budapesti Napló munkatársa lett. 1906. febr.-ban megjelent a magyar líra történetében döntő hatású kötete, az Új versek. Költészete körül hamarosan megindult a feudális-konzervatív tábor és a társadalmi, irodalmi megújhodás híveinek harca. 1906. jún.-ban ismét Párizsba ment és ott töltött egy évet. 1907. jún. végén tért vissza Budapestre. Közben 1906. szept.-nov.-ben, megszakítva párizsi útját, Lédával együtt Olaszországban s a Földközi-tengeren járt, Velencében és Nizzában időzve hosszabban. Az I. világháborúig még többször járt Párizsban (1908, 1909, 1910, 1911-ben kétszer), 1911 nyarán Rómába látogatott el. 1907-ben megjelent Vér és arany c. kötete az eddigieknél is hevesebb támadásokat váltott ki, de ekkor már megnövekedett Ady híveinek tábora is. Ebben az időben került baráti kapcsolatba Hatvany Lajossal. A Nyugatnak megindulásától (1908. jan.) vezető költője; a Nyugatra támaszkodott a verses. kötetei (Az Illés szekerén, 1908; Szeretném ha szeretnének, 1909; A minden titkok verseiből, 1910; A menekülő élet, 1912; A magunk szerelme, 1913; Ki látott engem? 1914; A halottak élén, 1918) körüli vitákban, harcokban. Ady a vezéregyénisége az új líra erőit tömörítő nagyváradi Holnap irodalmi körnek is, amely két antológiát adott ki részvételével (1908-1909). 1909-ben kapta a költői elismerés egyetlen hivatalos jelét költői pályáján: elnyerte a főváros 2000 koronás Ferenc József-díjat. 1909-től szoros kapcsolatban állt a forradalmi utat kereső egyetemi ifjúság Galilei Körével. 1909-től gyakran betegeskedett, sok időt töltött hazai és külföldi szanatóriumokban. 1912-ben szakított Lédával. Ugyanebben az időben szabadkőműves, a Martinovics-páholy tagja lett. Verseiben, cikkeiben korábban a feudális Magyarország polgári demokratikus megújhodását, a paraszti forradalmat, a jogtalanság és kifosztottság megszüntetését hirdette és sürgette; később meggyőződve a polgárság gyengeségéről és felkészületlenségéről, a proletariátus felé fordult, tőle várta a megváltó forradalmat. 1912 tavaszán, a nagy tömegtüntetések idején: a "vérvörös csütörtökön" odaállt a munkásosztály mellé (Rengj csak Föld, Rohanunk a forradalomba). 1915-ben feleségül vette Csinszkát (Boncza Bertát), Boncza Miklós erdélyi földbirtokos ügyvéd lányát, akivel már évek óta levelezett. A háború első éveit főképp a csucsai Boncza-kastélyban töltötte, innen küldte a háború ellen tiltakozó verseit, cikkeit a Nyugatnak és a Világnak. 1917-ben Budapestre költözött; betegsége állandóan súlyosbodott. 1918. aug.-ban A halottak élén címmel kiadta a háború alatt írt verseinek egy részét. 1918. nov.-ben még részt vett a parlamentben a köztársaság kikiáltásának ünnepén, s elment a Vörösmarty Akadémia ülésére, amelynek elnökévé választották. (Forrás: Magyar Életrajzi Lexikon)
K A P C S O L A T O K 
K a p c s o l ó d ó   d o k u m e n t u m   n e v e : Marianna 60, Gera Katalin, Csernák Máté: Ady és Rippl Rónai találkozása
F O R M Á T U M 
A   f o r m á t u m   n e v e : JPEG képállomány
M e t a a d a t   a   d o k u m e n t u m b a n : N
M I N Ő S É G 
L e g j o b b   f o r m á t u m : JPEG képállomány
L e g n a g y o b b   k é p m é r e t : 1165x1680 pixel
L e g j o b b   f e l b o n t á s : 300 DPI
S z í n : színes
L e g j o b b   s z í n m é l y s é g : 24 BPP
T ö m ö r í t é s   m i n ő s é g e : közepesen tömörített
M E G J E G Y Z É S 
A z   a d a t r e k o r d r a   v o n a t k o z ó   m e g j e g y z é s : 1. köt.
S T Á T U S Z 
A z   a d a t r e k o r d   s t á t u s z a : KÉSZ
F E L D O L G O Z Ó 
S z e r e p   /   m i n ő s é g : katalogizálás
A   f e l d o l g o z ó   n e v e : Kekk Adrienn