D O K U M E N T U M A Z O N O S Í T Ó 
 F á j l n é v : kerepesi_batthyany.jpg
C Í M 
F ő c í m : Batthyány Lajos
B e s o r o l á s i   c í m : Batthyány Lajos
A L K O T Ó 
S z e r e p : fényképész
B e s o r o l á s i   n é v : Varga
U t ó n é v : József
I n v e r t á l a n d ó   n é v : N
K Ö Z R E M Ű K Ö D Ő 
S z e r e p : építész
B e s o r o l á s i   n é v : Schickedanz
U t ó n é v : Albert
I n v e r t á l a n d ó   n é v : N
D Á T U M 
E s e m é n y : felvéve
I d ő p o n t : 2010-10-22
D O K U M E N T U M T Í P U S 
A   t í p u s   n e v e : fénykép
A   t í p u s   n e v e : épület
R É S Z G Y Ű J T E M É N Y 
M e g n e v e z é s : Varga József fotói
M e g n e v e z é s : Kerepesi temető
E R E D E T I   K I A D V Á N Y ,   O B J E K T U M 
T í p u s : épület
S Z Á R M A Z Á S I   H E L Y 
M e g n e v e z é s : Dr. Varga József honlapja
M e g j e g y z é s : Az alkotótól.
T É M A 
T é m a k ö r : Képzőművészet, vizuális művészetek
A l t é m a k ö r : Szobrászat, kerámiaművészet
T é m a k ö r : Család, társas kapcsolatok
A l t é m a k ö r : Halál
T é m a k ö r : Képzőművészet, vizuális művészetek
A l t é m a k ö r : Építőművészet
T Á R G Y S Z Ó 
T á r g y s z ó : Batthyány Lajos (1807-1849)
V I A F I d : 41848955
M i n ő s í t ő : személynév
T á r g y s z ó : síremlék
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : temető
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : sírfelirat
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : épület
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
I D Ő - H E L Y   T Á R G Y S Z Ó 
T á r g y s z ó : Magyarország
G e o N a m e s I d : 719819
M i n ő s í t ő : földrajzi hely
T á r g y s z ó : Budapest
G e o N a m e s I d : 3054643
M i n ő s í t ő : földrajzi hely
L E Í R Á S 
K é p a l á í r á s : Kerepesi temető: Batthyány-mauzóleum [építész: Schickedanz Albert]
I s m e r t e t ő   s z ö v e g : Batthyány Lajos, gróf liberális nagybirtokos, az első független magyar minisztérium elnöke. Batthyány Elemér apja. Fiatalon katonai pályára lépett. 1827-ben kilépett a hadseregből, nagykorúsíttatta magát és átvette birtokainak irányítását, jogi tanulmányaiból pedig vizsgát tett a zágrábi akadémián. Nem sokkal utóbb Nyugat-Európában megismerkedett a fejlett polgári államok viszonyaival. Birtokain korszerű gazdálkodást folytatott. 1830-tól mint felsőtáblai tag részt vett a reformországgyűléseken, 1832-36-ban a főrendi ellenzéki csoport jelentős tagja, 1839-40-ben és 1843-44-ben pedig már az ellenzék vezetői között tartják számon. Közreműködött a Vas vm.-i gazdasági egylet és az Iparegyesület megalakításában: 1843-ban a Magyar Cukorgyáregylet elnöke lett. 1845 végén elnökletével alakult meg az ellenzék központi választmánya; 1847-ben az ellenzéki párt elnöke lett. Az év őszén keresztülvitte, hogy Pest vm. Kossuthot válassza követül a közelgő országgyűlésre, amelyen Batthyány is kiemelkedő szerepet játszott. 1848. márc. 15-én tagja volt annak a küldöttségnek, amely az országgyűlés reformköveteléseit tartalmazó feliratot Bécsbe vitte. Márc. 17-én V. Ferdinánd miniszterelnökké nevezte ki, mire Batthyány 23-án felterjesztette kormánya névsorát. 31-én ő maga, ápr. 7-én minisztériuma is hivatalba lépett. Az első népképviseleti országgyűlésen Batthyány a sárvári kerületet képviselte. A kormány legsürgősebb teendői közé tartozott a honvédelem megszervezése és az állami élet anyagi alapjainak biztosítása. Miniszterelnöksége alatt történt a király jóváhagyásával a nemzetőrség és az első tíz honvédzászlóalj felállítása, valamint Kossuth bankjegykibocsátása. Eközben az ország helyzete egyre aggasztóbbá vált. Az országgyűlésen Kossuth tekintélye növekedett, a pesti nép nemegyszer a kormánnyal szemben a baloldal mögé sorakozott. Az országgyűlés aug. 29-én Batthyányt és Deákot a királyhoz küldte, hogy általa a szerbeket fegyverletételre, Jelačićot pedig készülő támadásának leállítására bírja. V. Ferdinánd a küldöttséget nem fogadta, így az dolgavégezetlenül érkezett vissza Pestre. Szept. 9-én Jelačić betört az országba, mire 10-én Batthyány lemondott. Másnap - többek között Kossuth kérésére is - ismét vállalta a kormányalakítást. Arra igyekezett, hogy az önállóság biztosítása mellett az országot az alkotmányosság talaján is megtartsa, nehogy az udvarnak ürügy kínálkozzék a nyílt beavatkozásra. 17-én bemutatta a nádornak új kormányának névsorát, azonban a 25-én kelt miniszteri ellenjegyzés nélküli királyi leirat nem járult hozzá újabb kínevezéséhez, a magyarországi haderők élére Lamberg személyében új főparancsnokot nevezett ki. Batthyány közben 13-án fegyverbe szólította a Dunántúl népét Jelačić ellen, 15-én István nádort kérte fel a magyar sereg vezérletére, úgy gondolva, hogy Jelačić nem támad majd meg egy Habsburg főherceget. 27-én a táborba utazott, hogy Lamberget is felhasználja Jelačić megállítására, de elkerülte őt. Másnap, miután a pesti népharag végzett Lamberggel, úgy látta, hogy célját nem érheti el, ismét lemondott és bejelentette, hogy Bécsbe utazik. Okt. 2-án, miután ellenjegyezte br. Vay Miklósnak utódául történő kinevezését, hivatalosan is visszaadta megbízatását. Bécsből Vas vm.-i birtokaira vonult vissza, ahol Vidoss József seregében harcolt Teodorović csapatai ellen. Okt. 11-én lováról lebukott és karját törte. Felépülése után Pestre jött, hogy ismét részt vegyen az országgyűlés munkájában és hogy lehetőleg a megegyezésért munkálkodjék. Dec. végén ellenezte az országgyűlés Debrecenbe költözését és javaslatot tett, hogy az országgyűlés menesszen küldöttséget Windischgraetz Alfrédhez egyezség létrehozása céljából. A dec. 31-én megbízott küldöttséget - Deák, Majláth Antal és György, Lonovics érsek és Batthyány - 1849. jan. 3-án Bicskén fogadta Windischgraetz, Batthyányt azonban nem bocsátotta maga elé, sőt néhány nappal utóbb, jan. 8-án Pesten elfogatta. Előbb Budán, majd Pozsonyban, Laibachban, végül Olmützben raboskodott. Az ellene indított felségárulási perben a bíróság, amelynek illetékességét hiába vonta kétségbe, előbb néhány évi börtönre, utóbb Schwarzenberg nyomására halálra ítélte és kegyelemre ajánlotta. Haynau magát a formaságokon túltéve, okt. 5-én kihirdette előtte a kötél általi halálról szóló ítéletet. Utolsó éjjel titkon szerzett tőrrel sikertelenül kísérelte meg, hogy maga vessen véget életének. Súlyos sebei miatt azonban okt. 6-án golyóval végezték ki az Újépületben. Az ítélet világszerte részvétet és felzúdulást keltett; a világsajtó éles támadásokat intézett Ausztria ellen. Néhány nap múlva a pesti ferences templom kriptájában helyezték el holttestét, majd a kiegyezés után, 1870. jún. 9-én országos gyász közepette szállították át a Kerepesi temetőben emelt mauzóleumba. Halála helyén a Batthyány-örökmécses hirdeti emlékét. (Forrás: Magyar Életrajzi Lexikon)
K A P C S O L A T O K 
K a p c s o l ó d ó   d o k u m e n t u m   n e v e : Deák Ferenc
F O R M Á T U M 
A   f o r m á t u m   n e v e : JPEG képállomány
M e t a a d a t   a   d o k u m e n t u m b a n : N
M I N Ő S É G 
L e g j o b b   f o r m á t u m : JPEG képállomány
L e g n a g y o b b   k é p m é r e t : 1600x1200 pixel
S z í n : színes
L e g j o b b   s z í n m é l y s é g : 24 BPP
T ö m ö r í t é s   m i n ő s é g e : közepesen tömörített
S T Á T U S Z 
A z   a d a t r e k o r d   s t á t u s z a : KÉSZ
F E L D O L G O Z Ó 
S z e r e p   /   m i n ő s é g : katalogizálás
A   f e l d o l g o z ó   n e v e : Kekk Adrienn
S z e r e p   /   m i n ő s é g : ellenőrzés
A   f e l d o l g o z ó   n e v e : Simon Jennifer