D O K U M E N T U M A Z O N O S Í T Ó F á j l n é v : kerepesi_egressy_g.jpg B é l y e g k é p : https://dka.oszk.hu/019800/019892/kerepesi_egressy_g_kiskep.jpg F ő c í m : Egressy Gábor, Egressy Gáborné Szentpétery Zsuzsanna és Egressy Ákos B e s o r o l á s i c í m : Egressy Gábor, Egressy Gáborné Szentpétery Zsuzsanna és Egressy Ákos S z e r e p : fényképész B e s o r o l á s i n é v : Varga U t ó n é v : József I n v e r t á l a n d ó n é v : N S z e r e p : kibocsátotta T e s t ü l e t i n é v : Gerenday-cég S z é k h e l y : Budapest O r s z á g : Magyarország E s e m é n y : felvéve I d ő p o n t : 2010-10-17 A t í p u s n e v e : fénykép M e g n e v e z é s : Varga József fotói M e g n e v e z é s : Kerepesi temető M e g n e v e z é s : Dr. Varga József honlapja M e g j e g y z é s : Az alkotótól. T é m a k ö r : Képzőművészet, vizuális művészetek A l t é m a k ö r : Szobrászat, kerámiaművészet T é m a k ö r : Család, társas kapcsolatok A l t é m a k ö r : Halál T é m a k ö r : Képzőművészet, vizuális művészetek A l t é m a k ö r : Építőművészet T é m a k ö r : Történelem, helytörténet A l t é m a k ö r : Genealógia, családtörténet T á r g y s z ó : síremlék M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : temető M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : sírfelirat M i n ő s í t ő : műfaj T á r g y s z ó : Egressyné Szentpétery Zsuzsanna (1816-1888) M i n ő s í t ő : személynév
L E Í R Á S K é p a l á í r á s : Kerepesi temető: 29/1-2-9 [kivitelező: Gerenday-cég] I s m e r t e t ő s z ö v e g : Egressy Gábor; Galambos színész, a Nemzeti Színház első együttesének tagja, a Kisfaludy Társaság tagja (1863), Petőfi Sándor barátja, Egressy Béni bátyja. Református pap gyermekeként született. Otthonról háromszor is megszökött, hogy színésznek álljon.
Két esztendeig különböző vándorszínész-társulatokkal járta az országot, majd a kassai állandó színtársulatba került.
1831-ben megházasodott, Szentpétery Zsuzsika színésznőt, Szentpétery Zsigmond húgát vette feleségül. 1833-ban Kolozsvárra ment játszani, majd részt vett a Bánk bán ősbemutatójában. 1835-ben a budai Várszínház tagja lett.
1837-ben Bécsbe ment tanulni a színészmesterséget, de csakhamar hazatért, és 1837 augusztusában felvette őt a Pesti Magyar Színház, amely a későbbi Nemzeti Színház. 1838-ban vidéki vendégkörutat tartott.
Fontos kapcsolatot tartott fenn Vörösmartyval, 1844-ben pedig barátságot kötött Petőfivel.
1848. március 15-én ő adta elő a Nemzeti Színházban a Nemzeti dalt (sőt, néhány kutató szerint már a Nemzeti Múzeum lépcsőjén is). A szabadságharc idején nemzetőr, elkísérte Kossuthot a népfelkelést szervező toborzóútján, majd két hónapig Szeged kormánybiztosa volt. 1849-ben a fegyverletétel után Törökországba menekült, halálos ítélettel sújtották. Csak 1850 szeptemberében tért haza.
1851. október 7-én amnesztiában részesült, és hamarosan újra felléphetett a Nemzeti Színház tagjaként, ahol 1859-ig játszott.
1865-től a Színitanoda tanára lett. Obernyik Károly Brankovics című drámájának előadása közben kapott szélütést, és aznap elhunyt. Korának legműveltebb színészeként jegyezték, a színészet első magyar elméletírója volt. Fontos szerepet játszott Shakespeare népszerűsítésében, az angol drámaíró több munkáját is lefordította. 1860-ban ő alapította meg az első színházi újságot Magyar Színházi Lap címmel, amelynek szerkesztője volt.
(Forrás: Wikipédia) I s m e r t e t ő s z ö v e g : Egressyné Szentpétery Zsuzsanna színésznő. Szentpétery Zsigmond húga. 1829-ben Kassán lépett színpadra. 1831-ben itt lett Egressy Gábor felesége, és itt játszott epizódszerepeket 1835-ig. 1835-37-ben a budai Várszínház, 1837-1857 között megszakításokkal a Nemzeti Színház segédszínésznője és az operakórus tagja. Ezután nyugdíjba vonult. Inkább szépsége és családi környezete, mintsem tehetsége vitte a pályára, jobbára férje kedvéért szerződtették.
(Forrás: Magyar Színházművészeti Lexikon) I s m e r t e t ő s z ö v e g : Egressy Ákos, Galambos színész. Egressy Gábor fia. Mint hadnagy részt vett a szabadságharcban, Világos után besorozták közlegénynek az osztrák hadseregbe. Huszárfőhadnagyként szerelt le és 1864-ben színésznek állt. Vidéken játszott, színigazgató is volt. 1878-ban a Nemzeti Színházhoz szerződött; a drámabíráló bizottság tagja volt. 1904-ben nyugalomba vonult. Írt útleírásokat, emlékezéseket, irodalmi és színészeti tanulmányokat. Kiadta apja műveit.
(Forrás: Magyar Életrajzi Lexikon) K a p c s o l ó d ó d o k u m e n t u m n e v e : Fáncsy Lajos A f o r m á t u m n e v e : JPEG képállomány M e t a a d a t a d o k u m e n t u m b a n : N L e g j o b b f o r m á t u m : JPEG képállomány L e g n a g y o b b k é p m é r e t : 1200x1600 pixel S z í n : színes L e g j o b b s z í n m é l y s é g : 24 BPP T ö m ö r í t é s m i n ő s é g e : közepesen tömörített A z a d a t r e k o r d s t á t u s z a : KÉSZ S z e r e p / m i n ő s é g : katalogizálás A f e l d o l g o z ó n e v e : Kekk Adrienn |