D O K U M E N T U M A Z O N O S Í T Ó 
 F á j l n é v : kerepesi_uitz.jpg
C Í M 
F ő c í m : Uitz Béla
B e s o r o l á s i   c í m : Uitz Béla
A L K O T Ó 
S z e r e p : fényképész
B e s o r o l á s i   n é v : Varga
U t ó n é v : József
I n v e r t á l a n d ó   n é v : N
D Á T U M 
E s e m é n y : felvéve
I d ő p o n t : 2010-10-08
D O K U M E N T U M T Í P U S 
A   t í p u s   n e v e : fénykép
R É S Z G Y Ű J T E M É N Y 
M e g n e v e z é s : Varga József fotói
M e g n e v e z é s : Kerepesi temető
E R E D E T I   K I A D V Á N Y ,   O B J E K T U M 
S Z Á R M A Z Á S I   H E L Y 
M e g n e v e z é s : Dr. Varga József honlapja
M e g j e g y z é s : Az alkotótól.
T É M A 
T é m a k ö r : Képzőművészet, vizuális művészetek
A l t é m a k ö r : Szobrászat, kerámiaművészet
T é m a k ö r : Család, társas kapcsolatok
A l t é m a k ö r : Halál
T é m a k ö r : Képzőművészet, vizuális művészetek
A l t é m a k ö r : Építőművészet
T Á R G Y S Z Ó 
T á r g y s z ó : Uitz Béla (1887-1972)
V I A F I d : 3805117
M i n ő s í t ő : személynév
T á r g y s z ó : síremlék
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : temető
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : sírfelirat
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
I D Ő - H E L Y   T Á R G Y S Z Ó 
T á r g y s z ó : Magyarország
G e o N a m e s I d : 719819
M i n ő s í t ő : földrajzi hely
T á r g y s z ó : Budapest
G e o N a m e s I d : 3054643
M i n ő s í t ő : földrajzi hely
L E Í R Á S 
K é p a l á í r á s : Kerepesi temető: 34/2-1-20
I s m e r t e t ő   s z ö v e g : Uitz Béla festő, grafikus. Sokgyermekes parasztcsaládban született. Három évig géplakatosként dolgozott. 1907-ben a budapesti Iparművészeti Iskolában, 1908-tól 1914-ig a Képzőművészeti Főiskolán tanult. 1914-ben a fiatalok kiállításán a Nemzeti Szalonban festői szénrajzaival aratta első sikerét. Ezután Olaszországba utazott. 1915-ben a sógora, Kassák Lajos körül csoportosuló antimilitarista művészek közé tartozott. Folyóiratukban, A Tettben jelentek meg expresszív tusrajzai. 1916 nyarát a kecskeméti művésztelepen kiállításon, női portréja aranyérmet nyert. 1916 nyarát a Kecskeméti Művésztelepen töltötte (Almaszedők, 1916, MNG). A Ma folyóirat társszerkesztője, e lapban jelentek meg rajzai, kiállítási kritikái. Cézanne, Goya, Picasso és a Nyolcak hatottak művészetére. Expresszív, monumentális tusrajzai barátjának Nemes Lampérth Józsefnek hatását is mutatják. A m. aktivisták legjelentősebb képzőművész egyéniségévé vált, stílusa 1919-re teljesen kiforrott. A Tanácsköztársaság idején a Művészeti Direktórium tagja volt. Monumentális falképtervekbe kezdett a parlament részére (Építők, 1919, MNG; Halászok, 1919, MNG; Emberiség, 1920), toborzó plakátot készített (Vörös katonák, előre, 1919, MNG); megszervezte az új típusú művészképző iskolát, a Proletár Képzőművészeti Tanműhelyt, dekorációs pannókat festett május elsejére a Hősök terére. - A Tanácsköztársaság bukása után letartóztatták. 1920-ban Bécsbe emigrált és az újjászerveződött Ma körben folytatta tevékenységét. A kubista formaeredmények, a hideg-meleg színek problémája még fokozottabban foglalkoztatta. Témáit leginkább környezetéből merítette. Műveiből rendezték a Ma X. kiállítását Bécsben. Megjelent 8 lapból álló rézkarcalbuma Versuche címmel. 1921-ben Berlinen keresztül Moszkvába utazott. 1921. jún.-ban részt vett a Kommunista Internacionálé (Komintern) III. kongresszusán, belépett a KMP-be. Hatott rá az orosz konstruktivista művészet, később Bécsben Rodcsenko nyomán formaanalízisekbe kezdett (Analízis sorozat, 1922, Skót Nemzeti Galéria). Ez a bécsi és moszkvai látképek expresszív színes tusrajzai mellett a konstruktív hatás erősödését hozta. - 1922-ben Bécsben szakított Kassákkal és az elkötelezett művészet jegyében Komját Aladárral megindította az Egység c. folyóiratot. A magyar proletárművészet első jelentős grafikai sorozatát (General Ludd, 1923, MNG) az angol gépromboló mozgalom történetéből vett témából készítette el expresszív-konstruktív stílusban. Monumentális freskómegbízás reményében Londonba indult. 1924. okt.-től két évig Franciao.-ban dolgozott. A párizsi emigráns szervezetben széles körű proletkultos tevékenységet fejtett ki. Sorozatokban rögzítette párizsi élményeit: városképek gótikus épületekről készített tanulmányok, gyűlésrajzok. A Francia Kommunista Párt megbízásából politikai rajzsorozatot készített (Az imperialista háború ellen). 1926 nyarán a dél-franciaországi Collioure-ban készítette nagyméretű, alapszínekre, ellentétekre épülő színes tusrajzait. Művei, cikkei többségében ~ vagy B. U. aláírással jelentek meg a párizsi Clarté c. folyóiratban. - 1926 okt.-től a Szovjetúnióban élt, az új típusú moszkvai főiskola, a Vhutein tanára volt (1927-30). Ünnepi dekorációkon, a Kultúra és Pihenés Parkjának kialakításán dolgozott, hagyományos képzőművészeti tevékenységre kevés lehetősége maradt. A proletár realizmust, a tömegművészetet és a térbeli művészetek szerves egységét megvalósítani akaró, később formalistának bélyegzett Oktyabr művészcsoporthoz tartozott. 1930-ban a Vhutein bezárása után a Forradalmi Írók és Művészek Nemzetközi Szövetségének titkáraként működött öt évig. Rajztevékenysége ismét előtérbe került. Újságpapírra készítette, a monumentális fejek egész sorát szín- és formatanulmányul, a realista ábrázolás típuskeresése jegyében, freskómegrendelés híján (Sallai, 1932, Leningrád, Ermitázs). 1933-ban a krími szanatóriumban kezelték, ekkor rajzolta tollal utolsó, expresszív tájsorozatát. Egyre inkább foglalkoztatták a freskófestés kérdései, falképvázlatokban rögzítette monumentalista elképzeléseit. 1936 őszétől Kirgíziában megbízást kapott a frunzei Kormányzósági Palota murális dekorációinak elkészítésére. Kis kollektívájában együtt dolgozott O. Pavlenkón kívül Mészáros László szobrásszal. A kirgiz népművészet és sajátos embertípus tanulmányozása után, melyet számos rajz örökített meg, a klasszikus reneszánsz tradíciót követve láttak munkához. ~ az 1916. évi kirgiz felkelés történetét ábrázoló freskón dolgozott (karton, 1937, MNG). - 1938-ban koholt vádak alapján letartóztatták. Egy év múlva tért vissza Moszkvába. A Szovjetek Palotájának díszítésére alakult freskóműteremben tevékenykedett egy kollektíva élén. A szocializmus építése, majd a sztálingrádi csatának témái foglalkoztatták. Művészete egyre inkább megmerevedett. A proletariátus harcának megörökítését tervezte befejezetlenül maradt utolsó freskókartonján (Láncoktól a csillagokig, 1959-70, Moszkva) 1970-ben végleg visszatért Magyarországra. Csak korai tevékenysége kapcsolódott szervesen a magyar képzőművészethez, melyre így is, aktivista stílusával, műveinek drámai erejével, biztos formaépítésével, az izmusok tanulságait magába olvasztó realizmusával és michelangelói ihletésű monumentalitásával termékenyítően hatott. 1969-ben a MAFILM portréfilmet készített róla (rendezte: Kis József). 1978-ban múzeuma nyílt Pécsett. (Forrás: Magyar Életrajzi Lexikon)
K A P C S O L A T O K 
K a p c s o l ó d ó   d o k u m e n t u m   n e v e : Vadász Miklós
F O R M Á T U M 
A   f o r m á t u m   n e v e : JPEG képállomány
M e t a a d a t   a   d o k u m e n t u m b a n : N
M I N Ő S É G 
L e g j o b b   f o r m á t u m : JPEG képállomány
L e g n a g y o b b   k é p m é r e t : 1600x1200 pixel
S z í n : színes
L e g j o b b   s z í n m é l y s é g : 24 BPP
T ö m ö r í t é s   m i n ő s é g e : közepesen tömörített
S T Á T U S Z 
A z   a d a t r e k o r d   s t á t u s z a : KÉSZ
F E L D O L G O Z Ó 
S z e r e p   /   m i n ő s é g : katalogizálás
A   f e l d o l g o z ó   n e v e : Kekk Adrienn