D O K U M E N T U M A Z O N O S Í T Ó 
 F á j l n é v : HUN_Derekegyhaz_COA.jpg
C Í M 
F ő c í m : Derekegyház címere
B e s o r o l á s i   c í m : Derekegyház címere
K Ö Z R E M Ű K Ö D Ő 
S z e r e p : közreadó
I n v e r t á l a n d ó   n é v : N
N é v v á l t o z a t o k : Dencey
D Á T U M 
E s e m é n y : felvéve
I d ő p o n t : 2010-09-29
E s e m é n y : kibocsátva
I d ő p o n t : 2008-08-07
D á t u m r a   v o n a t k o z ó   m e g j e g y z é s : A Wikipédiába való feltöltés dátuma.
D O K U M E N T U M T Í P U S 
A   t í p u s   n e v e : címer
R É S Z G Y Ű J T E M É N Y 
M e g n e v e z é s : Wikipédia
M e g n e v e z é s : Magyarország megye- és településcímerei
E R E D E T I   K I A D V Á N Y ,   O B J E K T U M 
T e c h n i k a : színes rajz
S Z Á R M A Z Á S I   H E L Y  J O G K E Z E L É S 
C r e a t i v e   C o m m o n s   k ó d : Attribution-ShareAlike 3.0
T É M A 
T é m a k ö r : Történelem, helytörténet
A l t é m a k ö r : Helytörténet, helyismeret
T é m a k ö r : Történelem, helytörténet
A l t é m a k ö r : Egyéb történeti segédtudományok
T é m a k ö r : Politika, államigazgatás
A l t é m a k ö r : Közigazgatás, önkormányzatok
T Á R G Y S Z Ó 
T á r g y s z ó : címer
M i n ő s í t ő : műfaj
T á r g y s z ó : embléma
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : címertan
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : község
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
I D Ő - H E L Y   T Á R G Y S Z Ó 
T á r g y s z ó : Magyarország
G e o N a m e s I d : 719819
M i n ő s í t ő : földrajzi hely
T á r g y s z ó : Csongrád megye
G e o N a m e s I d : 715429
M i n ő s í t ő : földrajzi hely
T á r g y s z ó : Derekegyház
G e o N a m e s I d : 721424
M i n ő s í t ő : földrajzi hely
L E Í R Á S 
I s m e r t e t ő   s z ö v e g : Derekegyház község Csongrád megye Szentesi kistérségében. A régészeti leletek tanúsága szerint korai egyházas falu volt. A község nevét - korábbi feltételezés szerint - Árpád-kori templomáról kapta, amely nagy méretű, szilárd anyagú, derék épület lehetett (derék + egyház). A templom maradványai a 19. század elején még láthatók voltak, az 1970-es évek elején sor került feltárására is. Az épület egyenes szentélyzáródású, a kor falusi templomainak méreteit mutatja, így mérete nem lehet a település nevének alapja. A település az 1241-es tatárjárás után majd félszáz évvel később kezdett benépesülni. A 16. század második felében háromszor pusztította a török (1552, 1566, 1596), aztán végleg megsemmisült. 1702-ben báró Schlick Lipót császári tábornok kapta birtokul a pusztát, tőle 1722-ben gróf Károlyi Sándor vásárolta meg. A település eredeti területét jogvita zárásaként három részre osztották. A Kórógytól északra eső földeket Szenteshez csatolták, délnyugati részét Szegvár kapta meg, míg a maradékon a Károlyi-uradalom egyik központját szervezték meg. A kastély, kastélykápolna és gazdasági épületek köré települt népesség főként mezőgazdasági tevékenységet folytatott: gabonafélék termesztése és kertészet. Ezen kívül pedig volt egy gőzerőre épített szeszgyár, amelyet juhmosásra is használtak, ugyanis juhtenyésztéssel is foglalkoztak. 1874-ben eszmei községként alakult Derekegyház a szétszórt puszták és majorok egyesítésével. A 20. század első felében határának felét - a téglagyárral együtt - a báró Weiss Manfréd-örökösök birtokolták, akik a művelhető terület jelentős részén - abban a korban rendkívül modern megoldásként - különleges, hajós öntözőrendszert építettek ki. A szabályosan kialakított csatornákon közlekedő hajó az 1960-as évekig igen hasznosan dolgozott. 1945-ben a volt Weiss Manfréd-féle nagybirtok hajós öntözésre berendezett területén állami gazdaság jött létre. 1962-ben több más egység összevonásával megalakult a Derekegyházi Állami Gazdaság, mely átalakult és napjainkra a Pankotai Agrár Részvénytársaság vette át. Fő ágazata a gabonatermesztés és az állattenyésztés, valamint 9 hektáron hideg fóliás kertészetet működtetnek. A műemlék jellegű kastély 1769-ben épült, 1869-ben egy emeletet húztak rá, amit 1932-ben manzárd emelettel toldottak meg a Weiss Manfréd-örökösök. Ekkor alakult ki az oromfalas épület mai formája. A kastélyt tíz hektár őspark veszi körül. Azóta az egykori Károlyi-kastélyt újra használatba vették, mert 1949-től szakosított szociális otthonnak ad helyet, amely a felnőtt korú súlyos értelmi fogyatékosok gondozására specializálódott. Jelenleg a hozzá tartozó parkkal együtt műemlékvédelmi jelentőségű. 1860-ban római katolikus templom is épült a faluban.
K A P C S O L A T O K 
K a p c s o l ó d ó   d o k u m e n t u m   n e v e : Dénesfa címere
F O R M Á T U M 
A   f o r m á t u m   n e v e : JPEG képállomány
M e t a a d a t   a   d o k u m e n t u m b a n : N
M I N Ő S É G 
L e g j o b b   f o r m á t u m : JPEG képállomány
L e g n a g y o b b   k é p m é r e t : 2000x1965 pixel
L e g j o b b   f e l b o n t á s : 300 DPI
S z í n : színes
L e g j o b b   s z í n m é l y s é g : 24 BPP
T ö m ö r í t é s   m i n ő s é g e : közepesen tömörített
S T Á T U S Z 
A z   a d a t r e k o r d   s t á t u s z a : KÉSZ
F E L D O L G O Z Ó 
S z e r e p   /   m i n ő s é g : katalogizálás
A   f e l d o l g o z ó   n e v e : Dávid Adrienne