D O K U M E N T U M A Z O N O S Í T Ó 
 F á j l n é v : kornyezetszennyezes.jpg
C Í M 
F ő c í m : A környezetszennyezés egészségügyi hatásai az emberekre
B e s o r o l á s i   c í m : Környezetszennyezés egészségügyi hatásai az emberekre
A L K O T Ó 
S z e r e p : létrehozó
B e s o r o l á s i   n é v : Ágner
U t ó n é v : Dorina
I n v e r t á l a n d ó   n é v : N
D Á T U M 
E s e m é n y : felvéve
I d ő p o n t : 2019-09-25
E s e m é n y : létrehozva
I d ő p o n t : 2014-04-07
D á t u m r a   v o n a t k o z ó   m e g j e g y z é s : A prezi létrehozásának időpontja.
D O K U M E N T U M T Í P U S 
A   t í p u s   n e v e : prezentáció
R É S Z G Y Ű J T E M É N Y 
M e g n e v e z é s : Prezentáció
M e g n e v e z é s : Könyvtártudomány - prezentáció
E R E D E T I   K I A D V Á N Y ,   O B J E K T U M 
S Z Á R M A Z Á S I   H E L Y  J O G K E Z E L É S 
A   j o g t u l a j d o n o s   n e v e : Ágner Dorina
S z e r z ő i   j o g i   m e g j e g y z é s e k : Nem jogvédett
S z e r z ő i   j o g i   m e g j e g y z é s e k : Nyilvános és újrafelhasználható
T É M A 
T é m a k ö r : Környezetvédelem, természetvédelem
A l t é m a k ö r : Vízszennyezés, szennyvíz
T é m a k ö r : Környezetvédelem, természetvédelem
A l t é m a k ö r : Talajszennyezés
T é m a k ö r : Környezetvédelem, természetvédelem
A l t é m a k ö r : Levegőszennyezés
T Á R G Y S Z Ó 
T á r g y s z ó : környezetszennyezés
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : egészségügy
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : emberi tevékenység káros hatása a környezetre
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : levegőszennyezés
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : vízszennyeződés
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : talajszennyeződés
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : radioaktív sugárzás
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : hulladék
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : freon
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : mangán
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : tüzelőanyag
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : szennyező anyag
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : vízügy
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
I D Ő - H E L Y   T Á R G Y S Z Ó 
L E Í R Á S 
N y e r s   v a g y   O C R - e s   s z ö v e g : A mangán, és vasszegény vizek vérszegénységet (anaemiát) okoznak. A jódszegény vizek endémiás golyvát(lényegében megnagyobbodott pajzsmirigy) okoznak. A magas fluor és arzéntartalom is a strumák(a pajzsmirigy megnagyobbodását jelenti) keletkezésében játszik szerepet. A magas nátrium tartalmú ivóvíz kockázati tényező a magas vérnyomás kialakulásában. A nem megfelelő hulladékkezelés, a rendezetlen, szétszórt hulladék látványa tönkreteszi a táj eredeti szépségét, csökkenti a pihenés, kikapcsolódás teljes körű lehetőségét. A hulladékszennyezés hatásának megnyilvánulási formája lehet közvetlen, vagy közvetett hatás. Közvetlen hatás a helytelen kezelésből eredő mérgezés, fertőzés, illetve tűzeset és robbanás. A közvetett hatások a táplálékláncon keresztül lassabban jelentkeznek bioakkumuláció, akut toxicitás és rákkeltő hatás formájában. A nem megfelelően kezelt hulladékok környezetkárosító hatásai különbözőképpen jelentkeznek. Egyrészt valamely környezeti elem (víz, levegő, talaj) szennyezését okozzák, ezáltal nagy népességet érintenek, és a káros hatás sok esetben időben elhúzódó. Másrészt a hulladékok egyes alkotói a növényi, állati szervezetekbe beépülnek és a táplálékláncon keresztül végső soron az embereket károsítják. Itt elsősorban a környezetre veszélyes, mérgező hatású anyagok okoznak gondot, az előbb említett bioakkumuláció és toxicitás miatt. A környezet és az állatok fejlődését a toxikus hatású anyagok kifejezetten gátolják, egyes anyagok pedig a szervezetben felhalmozódva okoznak elváltozásokat. A települési szilárd és folyékony, valamint egyes termelési hulladékok (pl. híg trágya, vágóhídi hulladék) fertőző mikroorganizmusai különböző fertőző betegségek okozói lehetnek. Néhány esetben a környezet szennyezettségének megszüntetése, ha egyáltalán lehetséges, nagy költségekkel jár. Egy másik komoly probléma a radioaktív sugárzás, mely több nemzedék, generáció életét és egészségét veszélyezteti – elsősorban az osztódó szöveti sejtek, és az ivarsejtek az érzékenyebbek rá. Az örökítő anyag károsodása következtében a leszármazottakban jönnek létre rendellenességek – megnő a torzszülöttek, rákbetegségek gyakorisága. Egy ember átlagosan évi 2,5 mSv dózist nyel el. Ennek okai a levegőben lévő radon, a kozmikus sugárzás, röntgenvizsgálatok stb. Fontos kiemelni, hogy a legnagyobb része (2 mSv) természetes forrásból származik. A sugárbetegséget leggyakrabban a rövid távú (akut) tüneteivel írják le. Ebben az esetben azt vizsgálják, hogy a sugárzással való érintkezés és az első tünetek megjelenése között mennyi idő telt el. Ebből már nagyjából lehet következtetni arra, mekkora dózisban érte az illetőt a sugárzás. A tünetek annál súlyosabbak is, minél nagyobb a dózis, valamint a túlélésre való esély is egyre csökken. Hányinger és hányás jelentkezése általában előfordul, 1-2 Gray dózis esetében 1-2 napon belül. Ekkor fejfájás, szédülés és gyengeség is jellemző. Közepes (2-3,5 Gray) dózisnál a tünetek akár fél napon belül jelentkezhetnek, ráadásul láz, hajhullás, fertőzések, véres hányás, csökkent véralvadási képesség is jelentkeznek. Súlyos (3,5-5,5 Gy) esetben reszketés és igen magas láz alakulhat ki. A legsúlyosabb (5,5-8 Gy) esetben a tünetek már fél órán belül jelentkeznek, zavarodottság, diszorientáció, és alacsony vérnyomás mellett. A túlélés esélye kevesebb mint 50%. Akik hosszabb távon vannak kitéve a sugárzás káros hatásainak, azoknál más jellegű tünetek fordulnak elő. Jellemzően rák illetve genetikai rendellenességek alakulnak ki. Elsősorban fosszilis tüzelőanyagok (főleg szén) nagymértékű felhasználása váltja ki. Elégetésükkor nagy mennyiségű korom keletkezik, mely a szálló porral együtt a kondenzációs magok felszaporodását okozza a levegőben, ugyanakkor jelentős mennyiségű kén-dioxid (SO2) szennyezést is okoz. Az emelkedő és gyorsan hűlő levegő eléri a telítettségi állapotot, ami a szemcséken kondenzációhoz vezet, ami a SO2 (és az annak oxidációjakor keletkező SO3 kén-trioxid) oldódásával savas kémhatású lesz (kénessav, ill. kénsav keletkezik), savas eső, köd képződik. Súlyos egészségügyi következményei a szmognak: az asztma (légúti érzékenység bizonyos anyagokra), valamint halálos kimenetelű tüdőödéma. De kialakulhat még conjuctivitis(kötőhártya-gyulladás), fejfájás, köhögés, köpet, nehézlégzés, hányás és hasi görcsök is. Főleg az idősek, a csecsenők és a légúti betegségben szenvedők a veszélyeztetettek. 1989 januárjában Budapesten és Miskolcon is észleltek ilyen típusú füstködöt. Levegőszennyezés A környezetszennyezés hatásai az állatokra A környezetszennyezés egészségügyi hatásai az emberekre A zsúfolt városok a napsugárzás hatására felmelegednek, a lehulló esővíz zöld területek hiányában párolgás előtt eltűnik a csatornában. Ezért a városok hőmérséklete 2 C-al magasabb, páratartalmuk alacsonyabb, a levegő szennyezés hatásai koncentráltan jelentkezhetnek. Az itt lakó embereknél így gyakrabban lehetnek jelen légúti betegségek, asztmás rohamok, fejfájás, szédülés, az immunrendszer felbomlása, érrendszeri megbetegedések. Levegőszennyezés Talajszennyezés Készítette: Ágner Dorina 2014. 04. 06 Állatok és növények Igen jelentős probléma , főként a nagyvárosokban, a szmog, mely kedvezőtlen meteorológiai és szennyezési körülmények között jön létre, ekkor füsttel telített köd alakul ki. Két típusa van: a Los Angeles-i, és a Londoni szmog. Közvetett hatások (kitérő) Los Angeles-i szmog (az oxidáló szmog) Források: http://hu.shvoong.com/medicine-and-health/879325-k%C3%B6rnyezetszennyez%C3%A9s-hat%C3%A1sai-az-emberi-szervezetre/ http://hu.wikipedia.org/ Levegőszennyezés Levegőszennyezés: a savas eső elpusztíthatja a patakokban, tavakban élő halakat; a túlzott ultraibolya sugárzás bőrrákot okozhat egyes fajoknál; az ózonpedig az alsóbb légkörben tüdő problémákat okozhat. Vízszennyezés: a nitrogén és egyes foszfátok megmérgezhetik a vízi állatokat, a kémiai anyagok károsítják pl. a békák biológiai sokféleségét és az ebihalakat; az olajszennyezés káros hatással van a tengeri állatok fejlődésére; a higany rendellenes viselkedést, szaporodást és növekedést, súlyosabb esetben az állatok pusztulását okozhatja. Talajszennyezés: megváltoztatja egyes mikroorganizmusok anyagcseréjét bizonyos talaj-környezetekben, ez által elpusztít egyes alapvető rétegeket a táplálékláncban, ami kihatással van a ragadozó fajokra is (és ránk is). A kisebb létformák feldolgozhatják a káros kémiai anyagokat, melyek a táplálékláncban feljebb elhelyezkedő állatok szervezetébe is bekerülnek, ez pedig akár a halálukhoz, sőt, a faj kipusztulásához is vezethet. Levegőszennyezés: megölheti a fákat, tönkreteheti a növények leveleit, terméketlenné teheti a talajt, az ultraibolya sugárzás károsítja a növényeket, az ózon az alsóbb légkörökben akadályozhatja a fotoszintézist. Vízszennyezés: akadályozza a vízi növények fotoszintetizációját, ezzel befolyásolva az ezen növényeken alapuló ökoszisztémákat; a növények a káros anyagokat felszívhatják a vízből, és továbbjuttathatják a táplálékláncban az állatokig, vagy akár az emberig is. Talajszennyezés: módosítja a növények anyagcseréjét, csökkenti a terméshozamot. Az építkezéseken keletkező salak elpusztítja a növényeket. A szennyező anyagok az ultraibolya sugárzás hatására fotokémiai reakciókat indítanak el, amelynek során NO2 és ózon (O3), majd szabad gyökök, hidrogén-peroxid és PAN (peroxi-acetil-nitrát) keletkezik. Ezen anyagok hatására létrejön a füstköd. Az effajta szmog hatására csökken a tüdő vitálkapacitása, a látásélesség és a koncentráló képesség, valamint köhögés, fejfájás, asztmás roham jelentkezhet. Európában Athénra jellemző. Fertőzött vizek Levegőszennyezés Különböző szennyezőanyagok hatása Nitrát tartalmú kútvizek Mangán és vasszegény vizek Jódszegény vizek Magas fluor és arzéntartalmú vizek Magas nátrium tartalmú ivóvízek Talajszennyezés Hulladékkezelés Leggyakoribb és legjelentősebb szennyezőanyag a freon, amelyet korábban a hűtőszekrények gyártásakor, valamint az aeroszolos termékeknél sikerrel alkalmaztak. Később derült csak ki, hogy a freon a légkörbe kerülve elvékonyítja az ózonréteget, ennek következtében fokozottan ki vagyunk téve a napsugárzás káros hatásainak – növekszik a bőrrákos megbetegedések száma. Freon A talajszennyezés leggyakoribb forrásai a szemét- és hulladék lerakók. Ha ezekben nem tartják be a környezetvédelmi előírásokat, veszélyes anyagok (mérgek, nehézfémek) szivároghatnak a talajba. (Később.) Ezen kívül talajt főleg rovarirtó szerekkel, hulladékokkal, nitrogénnel és foszfortartalmú műtrágyákkal szennyezik. A talaj szennyezésének mellékhatása az, hogy a növények felszívják a szennyezést és rajtuk kersztül mi is megesszük, így megbetegítve különböző szerveinket. Az ivóvíz természetes daganatkeltőket is tartalmazhat, ilyen az arzén, nikkel, króm, kadmium és a rádium. A kisgyerekekre és csecsemőkre káros az ilyen víz, mert az ő szervezetükben még nem alakul ki az az enzim, ami lebontja a nitrátokat. A nitrát a hemoglobin molekulában lévő vasiont átalakítja, aminek következtében már nem képes oxigén felvételre. Így a bőr kékes színű lesz a szájon fülön, orron. Ezért hívják kék halálnak(methaemoglobinaemia). Köszönöm a figyelmet! :-) Vízszennyezés Szmog A környezetszennyezés hatása az embereknél különféle betegségek megjelenését okozhatja. Egyre több kutató tartja fontosnak, hogy nagyobb hangsúlyt kell fektetni a környezeti faktorok vizsgálata, mint a genetikai okokra, mert ezek sokszor nagyobb mértékben befolyásolják a különböző betegségek kialakulásának kockázatát, mint az öröklött tényezők. *Amik az emberek egészségére a legnagyobb hatással vannak Levegőszennyezés Vízszennyezés Talajszennyezés Radioaktív sugárzás Hulladékok A talajszennyezés közvetve okozhat az embereknél fejfájást, kiütéseket, rákot, vagy akár leukémiát is. A talajban levő ólom különösen gyerekeknél veszélyes, mert agyi fejlődési rendellenességeket okozhat; a higany pedig vesebántalmakat. A városiasodás kedvezőtlen hatása Fontosabb fajtái* A környezetszennyezés növényekre gyakorolt hatásai A fertőzött ivó- és fürdővíz járványokat okozhat a fertőzött víz fogyasztásával, a fertőzött vízzel öntözött zöldségfélék fogyasztásával, valamint a fertőzött vízben történő fürdéssel. A fejlődő országok lakosságát sújtó betegségek 80 %-át a szennyezett víz okozza. Naponta 35000 gyermek hal szomjan, vagy kap halálos betegséget a szennyezett víztől. Ilyen betegségek a tífusz, dizentéria (vérhas) és a kolera. Londoni szmog (a redukáló szmog)
D o k u m e n t u m   n y e l v e : magyar
K A P C S O L A T O K 
K a p c s o l ó d ó   d o k u m e n t u m   n e v e : Zsille Viki: Környezet- és állatvédelem
F O R M Á T U M 
A   f o r m á t u m   n e v e : Prezi prezentáció
O l d a l a k   s z á m a : 38
M e t a a d a t   a   d o k u m e n t u m b a n : N
A   f o r m á t u m   n e v e : PDF dokumentum
O l d a l a k   s z á m a : 39
M e t a a d a t   a   d o k u m e n t u m b a n : N
M I N Ő S É G 
L e g j o b b   f o r m á t u m : JPEG képállomány
L e g n a g y o b b   k é p m é r e t : 770x433 pixel
L e g j o b b   f e l b o n t á s : 72 DPI
S z í n : színes
T ö m ö r í t é s   m i n ő s é g e : közepesen tömörített
S T Á T U S Z 
A z   a d a t r e k o r d   s t á t u s z a : KÉSZ
F E L D O L G O Z Ó 
S z e r e p   /   m i n ő s é g : katalogizálás
A   f e l d o l g o z ó   n e v e : Nagy Zsuzsanna