D O K U M E N T U M A Z O N O S Í T Ó 
 F á j l n é v : tarsadalom_valtozasai.jpg
C Í M 
F ő c í m : A társadalom változásai
B e s o r o l á s i   c í m : Társadalom változásai
A L K O T Ó 
S z e r e p : létrehozó
B e s o r o l á s i   n é v : Tóbiás
U t ó n é v : Glória
I n v e r t á l a n d ó   n é v : N
D Á T U M 
E s e m é n y : felvéve
I d ő p o n t : 2017-05-19
E s e m é n y : létrehozva
I d ő p o n t : 2014-04-23
D á t u m r a   v o n a t k o z ó   m e g j e g y z é s : A prezi létrehozásának időpontja.
D O K U M E N T U M T Í P U S 
A   t í p u s   n e v e : prezentáció
R É S Z G Y Ű J T E M É N Y 
M e g n e v e z é s : Prezentáció
M e g n e v e z é s : Könyvtártudomány - prezentáció
E R E D E T I   K I A D V Á N Y ,   O B J E K T U M 
S Z Á R M A Z Á S I   H E L Y 
M e g n e v e z é s : Prezi
J O G K E Z E L É S 
A   j o g t u l a j d o n o s   n e v e : Tóbiás Glória
S z e r z ő i   j o g i   m e g j e g y z é s e k : Nem jogvédett
S z e r z ő i   j o g i   m e g j e g y z é s e k : Nyilvános és újrafelhasználható
T É M A 
T é m a k ö r : Történelem, helytörténet
A l t é m a k ö r : Magyar történelem általában
T é m a k ö r : Történelem, helytörténet
A l t é m a k ö r : Társadalomtörténet
T Á R G Y S Z Ó 
T á r g y s z ó : magyarok
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : társadalom
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : agrártársadalom
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : arisztokrácia
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : dzsentri
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : parasztság
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
I D Ő - H E L Y   T Á R G Y S Z Ó 
T á r g y s z ó : Magyarország
G e o N a m e s I d : 719819
M i n ő s í t ő : földrajzi hely
L E Í R Á S 
N y e r s   v a g y   O C R - e s   s z ö v e g : A polgári társadalom élén a nagypolgárság, a bankokat és az ipar-vállalatokat birtokló és irányító pénzarisztokrácia állt. A nagypolgárság a nagybirtokos arisztokráciához hasonlóan zárt és más társadalmi rétegektől elkülönülő csoportot alkotott. A két arisztokrata réteg életvitele sokban hasonlított: a pénzarisztokrácia is kastélyokat vásárolt vagy építtetett, és kifinomult életet élt. A magyar nagypolgárság zöme a terménykereskedelemből meggazdagodott német és zsidó családból került ki, akikhez néhány sikeres vállalkozó csatlakozott. A nagypolgárság származása miatt a politikába csak közvetett módon szólt bele. Az aktív politizálás a történelmi osztályok kezében maradt. A polgári középosztály létszáma az ipar, az államigazgatás, az oktatás és az egészségügy fejlődésével párhuzamosan egyre növekedett. Felszívta az egykori német polgárságot, az értelmiségi pályákra lépő polgárosuló népességet, a feltörekvő parasztságot és a zsidóságot. A középosztály közvetített és átjárhatóságot biztosított az agrár- és az ipari társadalom között. A középosztály mentalitása így nem volt egységes: keveredtek benne a rendi és polgári értékek. Miután a kisipar és a kiskereskedelem súlya változatlan maradt a dualizmus korában, a kispolgárság száma és aránya nem csökkent, sőt, növekedett. A kisiparosok maguk is dolgoztak, s csak néhány alkalmazottat tartottak. Gondolkodásukat kettős helyzetük határozta meg: mint versenytárs szemben álltak a nagyvállalatokkal és az áruházakkal, vagyis a nagytőkével. Ugyanakkor tulajdonosként és munkaadóként természetesen elutasították a magántulajdont támadó irányzatokat. Életmódjukban, mentalitásukban a kispolgársághoz tartoztak az állami kisalkalmazottak (vasutasok, rendőrök, csendőrök, postások, az intézmények altisztjei), akik az infrastruktúra és a polgári állam kiépülésével egyre népesebb csoportot alkottak. Az ipari társadalom Az agrártársadalom vezető rétegei A magyar társadalom csúcsán mind politikai befolyását, mind vagyonát tekintve a birtokos arisztokrácia állt. A feudális időszakhoz hasonlóan zárt csoportot (kasztot) alkotott és elkülönült a társadalom többi rétegétől. Közülük került ki a vezető politikusok zöme, kezükben volt a magyar termőföldek harmada. Hatalmuk fennmaradását címeik és - többnyire korszerűen felszerelt - földbirtokaik biztosították. Ezek megtartását segítette elő az ún. hitbizományi rendszer, mely az ősiséghez hasonlóan kivonta földjeiket a birtokforgalomból. (Az uralkodó által hitbizománynak nyilvánított birtokot nem lehetett eladni.) A hitbizományi rendszer megakadályozta a nagybirtok felaprózódását, és gátolta a parasztság földéhségének kielégítését. Az arisztokrácia politikai befolyását a bankok és nagyvállalatok igyekeztek megszerezni. Komoly jövedelmet jelentő igazgatóságaikba beválasztották az arisztokratákat, ami a nagybirtok és a pénzarisztokrácia összefonódását eredményezte. Az egykori középbirtokos nemességből néhány család felemelkedett az arisztokrácia szintjére. Nagyrészüket, az ún. dzsentriket azonban a kártalanítás módja és a passzív ellenállás időszaka gazdaságilag kimerítette, és anyagi nehézségekkel küzdöttek. Torlódó társadalom Magyarországon a gyors gazdasági fejlődés megindította a polgárosodást. A folyamat a nagyvárosokban gyorsabban, míg vidéken lassabban bontakozott ki. Így - a térség országaihoz képest - egymás mellett élt a régi, rendi jegyeket tükröző mezőgazdasági és az új ipari, tőkés jellegű társadalom. A rendi és a polgári világ hatott egymásra, jó és rossz vonásaik ötvöződtek, és létrehozták a századforduló sajátos magyar társadalmát. Összességében elmondható, hogy a dualizmus idején a történelmi hagyományok révén az emberek életfelfogására és életvitelére a köznemesség gyakorolt hatást, a társadalom többi csoportja hozzájuk kívánt hasonulni. A parasztság A magyar társadalom legnépesebb csoportját - ha csökkenő mértékben is - a parasztság alkotta. A jobbágyfelszabadítás révén a telkes jobbágyok teljes jogú tulajdonosaivá lettek volt úrbéres földjeiknek, sőt, az egykori zsellérek közül is sokan földhöz jutottak a közös legelők felosztásakor. Így jelentős volt a földdel rendelkezők aránya. A népszaporulat következtében azonban a földbirtok gyorsan aprózódott, és a kilencvenes évektől az ország legégetőbb problémájává vált a növekvő számú földnélküli helyzete. A falu társadalma erősen rétegzett volt. A falu életét a gazdag-parasztság (50-200 hold) irányította. Földjeiken napszámosok (bérmunkások) dolgoztak, de maguk is közvetlenül részt vettek a munkában. Jellemző a korszakra, hogy egy vagyonos gazdagparaszt kisebb társadalmi tekintéllyel bírt, mint egy szinte vagyontalan "nadrágos" ember. A közép (10-40 hold) és szegényparasztság (1-10 hold) a maga ura volt, de az utóbbi általában bérmunka vállalásra is rákényszerült. Korszerű eljárások bevezetésére a pénzhiány miatt nem nyílt lehetősége, így földjei megtartása, esetleg néhány hold megszerzése érdekében önkizsákmányoló módon élt. A századfordulóra felduzzadt a földnélküliek (agrárproletárok) száma. Mezőgazdasági bérmunkákból és a nagy középítkezéseken vagy a városi építkezéseken vállalt földmunkákból (kubikolás) tartották fent magukat. A nagy középítkezések befejeződésével, az 1890-es évektől a helyzetük romlott. A paraszti társadalom sajátos rétegét képezték az uradalmi cselédek. Családjukkal együtt az uradalmakban éltek és dolgoztak. A cselédség teljes mértékben a földesúrnak, illetve a munkát irányító gazdatiszteknek volt kiszolgáltatva. Életkörülményeit így a helyi viszonyok határozták meg. Tóbiás Glória A társadalom változásai Fogyatkozó területű birtokaikon gazdálkodtak, de a tőkehiány miatt nem tudták gazdaságukat modernizálni. Így eladósodtak, és egyre többen vesztették el földjeiket. Létfontosságú volt számukra az állami (minisztériumi és megyei) hivatalok betöltése. A kor felfogása szerint állami hivatalnoknak lenni - szemben a vállalatoknál, bankoknál dolgozó magántisztviselőkkel - nem jelentett az "ősi névhez méltatlan" függést. A birtokaikat elvesztő dzsentrik a századfordulótól egyre nagyobb számban jelentek meg az értelmiségi pályákon (ügyvéd, tanár, orvos), és összeolvadtak a feltörekvő polgári származású értelmiséggel. Mentalitásuk hatott az új polgári környezetre. Magukkal hozták nyitottságukat, a kultúra szeretetét és '48-as hagyományaikat, ugyanakkor számos polgári erény (mértékletesség, takarékosság, szorgalom) tagadását. A dzsentrik jelentősen befolyásolták a kialakuló magyar középosztály szellemiségét. A kialakuló nagyipari munkásság A korszakban az ipari forradalom térhódításával párhuzamosan az ipari munkásság - ide számítva a kisipari munkásokat is - néhány tízezres csoportból több mint egymilliós osztállyá vált. Családtagokkal együtt 1910-ben létszámuk elérte a 2,5 millió főt, ami a népesség 13%-a. A kialakuló munkásság összetételét az ipar szerkezete határozta meg. Jellemző volt a nehézipar és a nagyvállalati forma, ezért magas volt a szakmunkások aránya (kb. a munkásság fele). Jó bérezésben részesültek és kispolgári szinten élhettek. Jelentős részük Ausztriából vándorolt be (németek, csehek). A városi munkásság körében az asszimiláció a századfordulón felgyorsult. A betanított és a segédmunkások bére - mivel hatalmas létszámban álltak rendelkezésre - alacsony volt. A női munkaerő alkalmazása csak a XX. század elején kezdett növekedni, a könnyűipar (pl. textilipar) fejlődésének megindulásával.
D o k u m e n t u m   n y e l v e : magyar
K A P C S O L A T O K 
K a p c s o l ó d ó   d o k u m e n t u m   n e v e : Antos Gábor: A reformkori társadalom
K a p c s o l ó d ó   d o k u m e n t u m   n e v e : Bánfalvi Győző: A paraszti társadalom átalakulása
F O R M Á T U M 
A   f o r m á t u m   n e v e : Prezi prezentáció
O l d a l a k   s z á m a : 9
T e c h n i k a i   m e g j e g y z é s : 2. verzió
M e t a a d a t   a   d o k u m e n t u m b a n : N
A   f o r m á t u m   n e v e : PDF dokumentum
O l d a l a k   s z á m a : 10
M e t a a d a t   a   d o k u m e n t u m b a n : N
M I N Ő S É G 
L e g j o b b   f o r m á t u m : JPEG képállomány
L e g n a g y o b b   k é p m é r e t : 770x433 pixel
L e g j o b b   f e l b o n t á s : 600 DPI
S z í n : színes
T ö m ö r í t é s   m i n ő s é g e : tömörítetlen
S T Á T U S Z 
A z   a d a t r e k o r d   s t á t u s z a : KÉSZ
F E L D O L G O Z Ó 
S z e r e p   /   m i n ő s é g : katalogizálás
A   f e l d o l g o z ó   n e v e : Nagy Zsuzsanna