Képaláírás: Példák a sejtmozgásra. - 1. Vándorló fehérvérsejt perces időközökben. 1 és 4 nyugvó állapotban, 2 és 3 vándorlásban. - 2. Béka fehér vérsejtjei baktériumevés után (Phagocytosis), a baktériumok vakuolában fekszenek és ott megemésztődnek. (Metschnikoíf nyomán.) - 3. Csillangós sejt szerkezete (Apáthy nyomán).

Ismertető szöveg: "Vannak nekünk az amoebához hasonló sejtjeink is, ezek a fehér vérsejtek. Vérünknek minden köbmilliméterében öt-tizezer ilyen sejtet találunk, összes vérünknek pedig (felnőtt embernek 5-6 liter a vére) körülbelül ötven milliárd ilyen sejtje van; de hasonló sejtek nagy számmal fordulnak elő egyebütt is a testünkben, s így nem nagyítunk, ha száz milliárdra tesszük összes hasonló sejtjeink számát. Egészen úgy mozognak ezek, mint az amoebák, képesek a legfinomabb hajszálerek falain keresztül kimászni. Szanaszét vándorolnak egész testünkben a legkisebb hézagokon keresztül. Ha szálka megy ujjúnkba és lassan kigennyed, ott is a fehér vérsejtek szerepelnek. A legközelebbi erekből a fehér vérsejtek légiói vándorolnak a szálka köré. A sárga geny, amely fellazítja a szálka körül a szöveteket, nem egyéb, mint millió meg millió fehér vérsejt. A fehér vérsejtek épúgy képesek, mint az amoebák, felfalni a közelükbe kerülő baktériumokat. Metschnikoff a fehér vérsejtekkel magyarázta a baktériumokozta betegségek gyógyulását; fagocitáknak, azaz evősejteknek nevezte el. Nem minden esetben van ez így, a betegségek gyógyulása nem megy kaptafára; kitűnt, hogy nem minden baktériumot tudnak a fehér vérsejtek felfalni, másrészt a fölszedett baktériumok sem pusztulnak el mindig. Sokszor a baktériumevés a fehér vérsejt halálát jelenti (99. ábra). "
(Forrás: https://mek.oszk.hu/14200/14254/pdf/14254_1.pdf)