Képaláírás: Lakatos munkát végző rabok a szegedi Csillag-börtönben.

Ismertető szöveg: A Szegedi Fegyház és Börtön (közismert néven "Csillagbörtön") büntetés-végrehajtási intézet Csongrád megye székhelyén, Szegeden. Költségvetési szerv, jogi személy.
Alaptevékenysége a külön kijelölés által meghatározott körben:
az előzetes letartóztatással,
a felnőtt korú férfi elítéltek fegyház és börtön fokozatú szabadságvesztésével,
a férfi elítéltek életfogytig tartó szabadságvesztésével, továbbá az elzárással
összefüggő büntetés-végrehajtási feladatok ellátása.

1785-ben II. József császár a szenci fenyítőházat Szegedre költöztette át, a vár kazamatáiba. A várbörtön 1874-íg működött, a máig létező büntetés-végrehajtási intézet létrehozásáról 1881-ben döntöttek.
A Szegedi Királyi Kerületi Börtön építését 1883-ban kezdték meg Wágner Lajos szegedi műépítész tervei alapján. Alapító okirata szerint 1884-ben létesült, a rendeltetésének 1885. január 1-jén adták át.
Az épületkomplexum eredetileg három funkcionális egységből állt: a két épületszárnyból álló törvényszéki fogházból, a büntetőtörvényszéki palotából és a kerületi börtönből.
1921-ben a rabok foglalkoztatására létrejött az újszegedi bérgazdaság, 1938-ban pedig a nagyfai mezőgazdasági egységben (ma: Nagyfai Országos Büntetés-végrehajtási Intézet) kezdődött meg a munkáltatás.
A második világháború végén a börtönépületben hadifogolytábor működött.
1960 és 1970 között átfogó épület- és épületgépészeti felújítás történt, 1962-ben alagút épül a börtön és az üzemcsarnok között.
1986-ban elkészült az ún. "csillag toldalékszárny" (fürdők, foglalkoztató helyiségek), és kiépült a zárt láncú biztonsági rendszer.
Az átmeneti csoportba helyezetek részére a Dorozsmai úton felépült az ún. "Átmeneti Intézet", amely 1996-ig üzemelt. Ugyanitt 2002-ben adták át a II. objektumot, az ún. "előzetes börtönt".
A Vasasszentpéter utcában 1890-ben államfogház létesült, amely 1945-ig működött, majd az épületében szolgálati lakásokat alakítottak ki. Az előzetes letartóztatottakat 1952-ig a Széchenyi téri törvényszéki "fiókfogházban" őrizték.
A második világháború alatt a Béke utcában internálótábor, majd a börtön kezelésében álló "külső katonai fogház" működött 1953-ig.
Az elítéltek foglalkoztatását az intézet mellett működő Nagyfa-Alföld Mezőgazdasági és Vegyesipari Kft. (jogelődje az Alföldi Bútorgyártó Kft.) szolgálja.
A "Csillagban" és az államfogházban egyaránt sok híres és hírhedt személyiség raboskodott, így Szálasi Ferenc és Rákosi Mátyás is.
(Forrás: Wikipédia)