Ismertető szöveg: 1982. GEORGI DIMITROV (II.)
G. Dimitrov (1882-1949) születésének
100. évfordulója alkalmából.
25 bélyeget és 25 szelvényt tartalmazó
ívekben nyomták. A bélyegek és a
szelvények egymás alatt helyezkednek el.
Ofszetny. 12 F. fog.
T.: Vagyóczky Károly
Á 1982. máj. 7.-1983. dec. 31.
P 599 300 fog. 5 600
3520 3556 2 Ft Portré, a szelvényen pecsétek 100,- 100,-
(Forrás: Magyar Posta- és Illetékbélyeg Katalógus)
Georgi Mihajlovics Dimitrov Bolgár politikus. 12 éves kora óta kezdett a szakszervezeti
mozgalomban dolgozni és 18 éves korában már a szófiai
nyomdász szakszervezet titkára volt. 1923. szeptember 23-án
antifasiszta felkelés tört ki Bulgáriában,melyet a reakció túlereje
levert. Több száz társával együtt emigrációba kényszerült,
főképp Bécsben és Berlinben élt. 1933. február 27-én a késő esti
órákban kigyulladt a Reichstag épülete, és a
gyújtogatással a kommunistákat vádolták, többek között
Dimitrovot is. Ebben az ügyben kihirdetett bírósági ítéletben bizonyítékok
hiányában - felmentették. A börtönből való
szabadulás után a Kommunista Internacionálé főtitkáraként
meghirdette a népfront politikát. 1935. augusztus 2-án részt vett
a Kommintern VII. kongresszusán Moszkvában. Több évtizedes
emigráció után 1945. november 6-án térhetett haza. A kommunisták
választási győzelme után 1946. november 21-én miniszterelnöki funkcióba
került, majd a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának főtitkárává
választották. Jó kapcsolatokat épített ki Joszip Broz Tito Jugoszláviájával,
melyet Jolszif Dzsugasvili Sztalin mereven ellenzett. Egy moszkvai
gyógykezelés során, gyanús körülmények között hunyt el. (Az emberiség Kr.1991., A
XX.század Kr.1994., Évfordulók '82.154 o., MNL.1998.6k.600 o.) (Forrás: Hevesi Erzsébet és Vermes Anna bélyeggyűjteménye (Július) https://mek.oszk.hu/10200/10292/)
|