Normál kép: 801_922_pix_Oldal_18_Kep_0001_001resz.jpg   Méret: 770x1100 Színmélység: 24bit Felbontás: 199dpi
Nagy kép: 801_922_pix_Oldal_18_Kep_0001_001resz_nagykep.jpg   Méret: 1811x2588 Színmélység: 24bit Felbontás: 199dpi
Kattintson az új ablakban való nagyításhoz! 
Click to enlarge it in a new window!

Képaláírás: A Képzőművészeti Társulat téli kiállításából
Léon y Escozura Ignazio: Teázás XVI. Lajos korában Donáth Gyula: Huszár Adolf síremléke Bichir Hermann: Az élet nyomorúsága Peske Géza: Házi árestom Zala György: Jókai Mór mellszobra
Sinibaldi Jean Paul: A hajnal virradása Bruck Miksa: Mustapha kávéháza Sarajevóban Pállik Béla: Delelő tehenek Tornai Gyula: "Hamisan játszott" Knopp Imre: A szabadulás felé Ifj. Vastagh György: Tevehajcsár Nadler Kóbert: Mosás a Balaton partján Ferraris Arthur: Női arczkép Lantai Lajos: Dombormű síremlékhez Normann Adelsten: Sognefjord Firle Walter: "És bocsásd meg a mi büneinket" Vastagh György:"A fára nem megy."

Ismertető szöveg: Első helyen említjük Sinibaldi Rafaelnek "A hajnal ébredése" czímű festményét. Kora reggel van. A széles folyó partján üde zöld halmon kecsesen, könnyedén, mint a nyári felhő a tiszta égen, hat nő-alak lebben át.
Bichir Hermán belga festő képe egy dráma, nagyon egyszerűen festve, minden hatásvadászat nélkül. Fiatal zenész ül a zongora mellett, elgondolkozva szomorú sorsa felett, jól tudja, hogy azok, kik az előbb még művészi játékában gyönyörködtek, most már más gyönyör hatása alatt állanak. A teremben tánczoló párok és e szomorú alak közötti ellentét annyira hatja meg a szemlélőt, hogy alig szabadulhat tőle.
Normann Adelsten norvég tájfestő minden évben küldi nagyszerű tájképeit. A mostani képei is arra a mesterre vallanak, a ki eddig a legkitűnőbb ábrázolója volt a norvég fjordok sziklás tájainak.
A külföldiek közül még Escozura spanyol festő műve tűnik fel különösebben, melynek czime "Theázás XVI. Lajos korában". A kép múlt századi előkelő társaságot tüntet föl, szellemesen összeállítva és jelesen festve.
Vastagh Györgytől eddig jobbára arczképeket láttunk ebben volt legkedveltebb és legkeresettebb. Most azonban akadt egyszer annyi ideje, hogy sokféle tanulmányai alapján olyan eredeti czigány-képet is festhessen, minta "Nem megy a fára" czímű műve.
Tornay Gyula "Hamisan játszott" czimű képe keleti jelenetet ábrázol. A játéktábla mellett ülő arab bizonyítni akarja, hogy ő becsületesen játszott, mig társa fölállván, félbehagyja a játékot, azon meggyőződéssel, hogy társa hamisan játszott.
Ferraris Arthur, a múlt évi tárlaton egy szépen festett, érdekes női arczképpel és keleti életképpel méltán föltűnt magyar festő az idén is arczképpel és életképekkel szerepel. Az arczkép egy szép női portrait (a művész nejének arczképe), előkelő művészettel festve, s a tárlat legnagyobb feltűnést keltett műtárgyai közé tartozik.
Nádler Róbert az idén is balaton-vidéki aquarell-képeket állított ki ezek között leghangulatosabb "Mosás a Balaton partján" czimű vízfestménye.
Knopp Imrétől "A szabadulás felé" czímű festményvan a tárlaton. Rozoga lépcsőkön, ódon falazat közepette halad egy pap lefelé. Előtte lépked, lámpáját kezében tartva, a ministráns gyerek. Mögötte pedig fent egy fegyveres őr látható. Komor hangulat ömlik el az egész képen.
Veress Zoltán a jó öreg tudós Brassai bácsit festette le, a mint egyszerű otthonában él és működik. íróasztalánál. Az agg tudós otthonos pongyolában ül, és épen valami növénynek a meghatározásával bíbelődik. Sikerült arczkép, életképi fölfogással.
Pállik Béla, a kitűnő állatkép-festő, pompásan festett delelő teheneket ábrázoló képet állított ki.
A szoborművek között méltó figyelmet érdemel Donáth Gyula szobrászunk jeles műve, a melylyel megmutatta, hogy síremlékekben az egyszerű igazság leghatásosabb. Egy szomorú Párka támaszkodik a megváltás jelvényeire, a keresztre, kezében tartva az ollót, melylyel a gyarló emberi élet fonalát vágta az imént ketté, - mintha gyászolná e tettét.
Jókai Mór mellszobra Zala Györgynek, a kitűnő magyar szobrásznak egyik legsikerültebb alkotása.
Ifjabb Vastagh György, a jeles festő derék szobrász-fia, kellemes meglepetésben részesítette a tárlat látogató közönséget. "Tevehajcsár" czimmel színezett szobrot állított ki. Néger ül a teve hátán, melyet dárdájával hajt. Gondos tanulmányra vall, s kitűnő megfigyeléssel van mintázva. A színezés, mely sokszor oly sok gondot ad a szobrásznak, kiválóan sikerült.
Egészen új név a szobrászok sorában Lantai Lajos, a ki a Krisztust a keresztfán ábrázoló művét állította ki e szobormű síremléknek van szánva.
(Forrás: Vasárnapi Ujság, 1893. deczember 10.)


   Felvétel a kedvencek közé vagy megosztás másokkal/Bookmark or share this page