Képaláírás: Lándzsér vára

Ismertető szöveg: "Átalában a buja, a hűs természet nem lelkesítette. Az erdők csak a távolban fordulnak elő, mint kék vagy violaszin fodrozatok. A fák nála ha csak nem pálmafák alárendelt szerepet játszanak, és rendesen gyér lombuak, ritkások. Az előtér mindig kopár, vagy sziklás, vagy part-szakadás, avagy egy ut omlós oldala. Gonddal és erélyesen tudta festeni az előtért, a sziklákat. A távlat mestere lóvén, a tájképeket bizonyos theatrális elrendezésben festette. A kép magva a középen van, azontúl pedig a távlat halaványuló, de kedves szinei, hegyek vagy levegő, felhők, vagy enyhe, mosolygó ég. Alak nincs sok, csak a mennyivel jellegezheti a vidék viseletét,az utak irányát. Figurális képeket ő nem festett. Minden képe egész táj; a tájnak arczulata, panorámája, körülvéve bizonyos kellemmel, melyre az elrendezésnél, a rajzban, a színekben és a finom kidolgozásban törekedett. Elegánczia, izlés, élénk, meleg színek, kidolgozás ezek soha sem hiányzanak ecsetéből. Felfogása gyöngéd és poétikus. Tekintete a szépet, a kecsest látja és csakis szépet és kecsest kíván adni. Nem a természet hangulatának festője, hanem a természet képéé, mely elterül előtte, legyen az tenger, sivatag, mező, rom vagy város." (Forrás: Vasárnapi Ujság 1890. 37. évf. 2. sz. január 12.)