Normál kép: szept2_24.jpg   Méret: 770x575 Színmélység: 24bit Felbontás: 600dpi
Nagy kép: szept2_24_nagykep.jpg   Méret: 964x720 Színmélység: 24bit Felbontás: 600dpi
Kattintson az új ablakban való nagyításhoz! 
Click to enlarge it in a new window!

Ismertető szöveg: 2001. MAGYAR MILLENNIUM (II.) - BLOKKPÁR
Az első blokk bélyegképeinek motívumai: a sárospataki vár, II. Rákóczi Ferenc portréja, Rákóczi ezüst forintja, zászlaja, és "Manifestum"-ának részlete. Zrínyi Ilona portréja, Munkács vára, a Pannonhalmi Apátság épülete a nemesi testőrség lovasa és Mária Terézia portréja, a nemzetiségek ábrázolása. Erdély címere Széchenyi István portréja, a Lánchíd, a Himnusz kézirata, a balatonfüredi kikötő, a Magyar Tudományos Akadémia épülete, az .Árvízi hajós" dombormű részlete, Liszt Ferenc portréja, a Herendi Porcelánmanufaktúra épülete Kossuth Lajos és Görgey Artúr alakja, a Nemzeti Múzeum és a pécsi dóm épülete, a márciusi ifjak, a Nemzeti dal részlete, a Kossuth-címer Arany János portréja, Csontváry Kosztka Tivadar: A magányos cédrus c. művének részlete, a Parlament épülete, Al-Duna szabályozása, a fiumei kikötő, az Osztrák-Magyar Monarchia és Magyarország címere, a Millenniumi Földalatti Vasút. A második blokk bélyegképeinek motívumai: az első világháborúra és a trianoni békeszerződésre utaló képek, az országtérkép, az Ómagyar Mária siralom részlete, Bartók Béla portréja Szent-Györgyi Albert alakja, a Budai Vár, Babits Mihály portréja, a technika vívmányai a második világháború képei, a Lánchíd, Apor Vilmos püspök portréja, a második világháború névtelen áldozatai, Salkaházi Sára az 1956-os forradalom és szabadságharc képei, Kodály Zoltán portréja a vasfüggöny darabja, "jövőkép", a millenniumi zászló, a Sevillai Világkiállítás magyar pavilonja és az 1938-as Szent István bélyegsorozat 30 filléres címletének részlete. A blokkok baloldali függőleges szegélyén "Magyar Millennium" felirat olvasható.
Ofszetny. 12 F. fog.
T.: Svindt Ferenc
Névérték: 50,- Ft
Á 2001. aug. 15.-2003. dec. 31.
P 200 000 fog. blokkpár
(Forrás: Magyar Posta- és Illetékbélyeg Katalógus)



Szent-Györgyi Albert magyar származású amerikai orvos, biokémikus. 1917-ben szerzett Budapesten orvosi diplomát, majd európai körútra indult, hogy a nyugati világ egyetemein és laboratóriumaiban gyarapítsa tudását. A groningi egyetemen habilitált, a cambridge-i egyetemen kémiából doktorált 1927-ben, ugyanott Sir Frederick Gowland Hopkins angol biokémikus, 1928-tól a rochesteri Mayo Klinikán Edward Calvin Kendall amerikai kémikus munkatársa volt. 1930-ban a szegedi egyetemen az orvosi-vegytan és a szerveskémia professzora, 1945-től a budapesti tudományegyetemen a biokémia professzora volt. 1939- 43-ig a szegedi egyetem küldötteként a felsőház tagja volt. Az 1942-43-ban szerveződött, nevét viselő antifasaiszta csoportosulás célja egy radikális polgári párt megalakítása volt. 1943-ban Kállay Miklós miniszterelnök tudtával, de saját felelősségére Isztambulban felvette a kapcsolatot az angolszász szövetségesekkel. Az ország német megszállása után bujkálni kényszerült, csoportja bekapcsolódott az ellenállási mozgalomba. 1947-ben az USA-ban telepedett le, ahol kutatásait a Woods Hole-i tengerbiológiai intézet kutatólaboratóriumában folytatta. Kutatásai során a mellékvesékből hexuronsavat izolált 1928-ban, amely 1932-ben a C-vitaminnal azonosnak bizonyult, és javaslatára az aszkorbinsav nevet kapta. A harmincas évektől kezdte azt vizsgálni, hogy a szervezet hogyan használja fel az aszkorbinsavat, melyet a Szeged környékén termesztett paprikából állított elő. 1936-ban bizonyos flavonokat izolált, mely a P-vitamin volt, mely helyreállíthatja a kórosan áteresztő hajszálerek normális állapotát. Az izomszövetek oxigénfelvételét tanulmányozta, majd vizsgálta a tejsavnak szén-dioxiddá alakulását. 1960-ban a csecsemőmirigy tanulmányozásával kezdett foglalkozni. Elméletet állított fel a ráknak és a fehérjék elektronszerkezetének az összefüggéséről. Igen nagy irodalmi munkásságot fejtett ki, több mint 200 tanulmányán kívül számos jelentős szakkönyvet írt. Főbb művei: Biológiai oxidációk, fermentációk és vitaminok (1937), Az izomösszehúzódás kémiája (1948), Bioenergetika (1957), Egy biológus gondolatai (1970), Az anyag élő állapota (1983) stb. A fiziológiai vagy orvostudományi Nobel-díjat 1937-ben kapta "a biológiai égésfolyamatok terén tett felfedezéseiért, különösen a C-vitamin, valamint a fumársav-katalízis vonatkozásában". Szent-Györgyi Albert az egyetlen, aki magyar állampolgárként vehette át a Nobel-díjat. (Nobel-díjasok Kisl.1985.760 o., Larousse 1994.3k.720 o., Brockhaus NI.CD., MNL.16k.655 o., Magyartop, december 31.) (Forrás: Hevesi Erzsébet és Vermes Anna bélyeggyűjteménye (Szeptember) https://mek.oszk.hu/10200/10292/)


   Felvétel a kedvencek közé vagy megosztás másokkal/Bookmark or share this page