Képaláírás: Dr. Jenner Eduárd
Ismertető szöveg: "Hála a himlőoltási kényszer szigorúbb alkalmazásának, e kór immár csaknem elenyésző arányokra apadt, különösen Németországban, hol már alig ismerik, mig Pétervárott, Varsóban, Bécsben, sőt fájdalom Budapesten is a halálozási kimutatásokban még elég jelentékeny kontingenssel szerepel. S tán épen mivel más pusztitóbb betegségek mellett a himlő ellen most aránylag oly kevés a panasz: kezdenek hangok emelkedni a borzasztó, egészen fölöslege alkalmatlanság ellen, melylyel maga a himlő-oltás, az azzal történhető fertőzés, annak nyilvántartása, megtörtént kimutatásának kényszere, stb. jár s e mellett teljesen megfeledkeznek arról, hogy ez a himlő-oltás mily iszonyú csapástól menté meg az emberiséget s hány ember köszönhette, hogy egészsége, hogy élete megtartatott. Berlinnek p. o. az 1783-1791-ik évek közti nyolcz éves időszakban, tehát a himlőoltás behozatala előtt, 150 ezer lakója, volt s ebből elhalt himlőben 4315 ember."
Forrás: (Vasárnapi Ujság 1885. 32. évf. 47. sz. november 22.)
Egy tehenészlány megjegyzése, miszerint ő már nem kaphatja el a himlőt, hiszen átesett a tehénhimlőn, vette rá, hogy e téren kísérletezésbe kezdjen. Úgy döntött, megfigyelését teszteli és egy, a tudomány iránt vállalkozó kedvű, James Phipps nevű fiúnak napokig adagolta a Blossom (virág) nevű tehén himlőhólyagjaiból származó váladékot, azaz tehénhimlővel fertőzte meg a fiút, aki viszont sikeresen átesett a betegségen. És később himlővel megfertőzve, nem lett beteg. Így bebizonyosodott a vakcinázás jelentősége, melyet azóta is alkalmaznak a fertőzések elleni védelemben. (Forrás: wikipedia)
|