Normál kép: red_hair_ring_54607.jpg   Méret: 770x578 Színmélység: 24bit Felbontás: 72dpi
Nagy kép: red_hair_ring_54607_nagykep.jpg   Méret: 3648x2736 Színmélység: 24bit Felbontás: ismeretlen
Kattintson az új ablakban való nagyításhoz! 
Click to enlarge it in a new window!

Ismertető szöveg: A cincérfélék (Cerambycidae) a rovarok (Insecta) osztályának a bogarak (Coleoptera) rendjéhez, ezen belül a mindenevő bogarak (Polyphaga) alrendjéhez tartozó család. Magyar nevüket onnan kapták, hogy zavarás esetén cincogó-ciripelő hangot hallatnak. A körülbelül 25 000 cincérfaj az egész világon elterjedt. Különösen nagy fajgazdagságban vannak jelen a trópusokon. Közép- és Észak-Európában 250, a Brit-szigeteken pedig 60 faj él. Sok faj kifejezetten ritkának számít. Számos cincérfajt Európában törvények védenek. A trópusokon élő fajokat leginkább élőhelyük zsugorodása veszélyezteti. A cincérfélék családjába mintegy 220 hazai faj tartozik. E rovarok hossza Európában maximum 60 milliméter, a trópusokon nagyobb. A cincérek teste hosszúkás és enyhén lapított. Élénk mozgású bogarak. Sok faj élénk színekben pompázik és érdekes minták díszítik őket, míg más fajok egyszerű színezetűek. A nagyon színes fajok méreggel vannak ellátva. A cincérféléknek két pár szárnyuk van. A kitines szárnyfedők alatt bújik meg az egy pár hártyás repülőszárny. Egyes cincérfélék egyáltalán nem tudnak repülni. Ízelt lábukon két-két karom van. Rágó szájszervük erős, a bogarak képesek megrágni a kemény fát. A csáp ízekből áll, és rendszerint hosszabbra nyúlik az állat testénél. A bogár a csápjával érzékeli a környezet illatanyagait. A cincérfélék csápjukat előretartva vagy oldalra hajlítva viselik; számos faj arra is felhasználja, hogy hanyatt esve, segítségével ismét talpra álljon. Mindkét nemnél elterjedt a cirpelési képesség, amit ki is próbálhatunk, ha egy cincért ujjaink közé veszünk: előtorát a mellközép hátán elhelyezkedő reszelőlapon előre-hátra mozgatva, cirpelő hangot ad. Más fajok a hátulsó lábukat dörzsölik a szárnyfedő szegélyéhez. A cincérfélék magányos lények. A lárvák élő vagy holt faanyagot esznek (szaproxilofágia); a kifejlett rovarok fanedvekkel, virágporral és nektárral táplálkoznak. A cincérfélék fajtól függően 150-300 petét, egyesével vagy csomókban raknak le. A fejlődés időtartama fajonként és területenként eltérő. (Forrás: Wikipédia)


   Felvétel a kedvencek közé vagy megosztás másokkal/Bookmark or share this page