Normál kép: 061-072_pix_oldal_2_kep_0001_a.jpg | Méret: 770x567 | Színmélység: 24bit | Felbontás: 199dpi |
Nagy kép: 061-072_pix_oldal_2_kep_0001_a_nagykep.jpg | Méret: 844x622 | Színmélység: 24bit | Felbontás: 199dpi |
Képaláírás: Győr: Tűztorony Ismertető szöveg: "A nyolczadik század vége felé Nagy Károly császár az avarokat egy véres ütközetben megvervén, a bevehetlennek tartott régi Arrabona sánczait is ostrom alá vevé, s miután be vette, első gondja volt, keresztyén téritöket küldeni e pusztán elhagyott tartományokba, hogy a pogány népeket a keresztyén hitnek és a müveit emberi társadalomnak megnyerje. Azonban az isteni gondviselés, a nagy császárnak e szép és jó szándékát csak akkor enged te létesülni, miután a népvándorlás által keresztül kasul dult hon, ős elődink, a vitéz magyar nemzet állandó birtokába jutott." (Forrás: Vasárnapi Ujság 5. évf. 6. sz. (1858. február 7.)) Józan elgondoláson alapult hát a 18. századi elődeink cselekedete, amikor a Székesegyház és a Püspök vár mellett a város életét leginkább meghatározó Fehérvári kapu fölé emelték az emlékezés tornyát, a Tűztornyot. Szokatlan volt mégis a tett, mert a kort, amelyben a torony keletkezett, inkább a várrombolás, mint az építés és helyreállítás jellemezte, s szokatlan volt elődeink építészeti megbízása is, mert egy fiatal, akkor még ismeretlen építészt, Tollner-t bízták meg a tervek elkészítésével. A hamarosan felépített torony a kapuzatra épített két emelet magas épületből nőtt a város fölé, pontosan olyan magasra, mint a mostani Városház tornya.Régi visszaemlékezésekből kitűnik, hogy figyelő erkélyéről csodálatos kilátás nyílt a történelmi belvárosra, valamint a város szűkebb és távolabbi környezetére.Sajnos a torony csak egy évszázadig állt, 1894-ben a Fehérvári kapuval együtt elbontották. Forrás: (http://arrabona-varosvedo.hu/) |
Kapcsolódó dokumentum: Elveszett értékeink nyomában a megyeszékhelyen: A győri Tűztorony |