Normál kép: vasarnapi_ujsag_1861_02_pix_Oldal_05_Kep_0001.jpg | Méret: 770x519 | Színmélység: 24bit | Felbontás: 299dpi |
Nagy kép: vasarnapi_ujsag_1861_02_pix_Oldal_05_Kep_0001_nagykep.jpg | Méret: 1749x1180 | Színmélység: 24bit | Felbontás: 299dpi |
Képaláírás: Tokaj. Ismertető szöveg: Ott, hol a magyar alföld hatalmas folyama hazánk egyik legszebb megyéjének
fő erét, a Bodrog vizét magába veszi, 400 lábnyi magasságra kiemelkedve s
a többi hegyektől mintegy különválva, egy meredek sziklahegy áll; ez a
Kárpátok azon hegysorának végcsucsa, mely Sárosmegyében - Cserveniczán - a
hires nemes opált szolgáltatja, s délnek fordulván, Abaujvármegyének keleti
oldalát végig futja, innen több ágazatban Zemplénbe lép, s annak legdélibb
végén ama világhirü hegyet képezi, melynek környékén a borok királya, a
tokaji nektár üté fel uralkodó székét.
Tokaj észak-magyarországi város Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. A Tokaji kistérség központja. Miskolctól 54 km-re keletre fekszik, a híres Tokaj-hegyaljai borvidéken, két folyó, a Tisza és a Bodrog találkozásánál, a Kopasz-hegy lábánál. Tokaj fejlődésében nemcsak a bortermelésben és borforgalmazásban játszott szerepe, hanem közlekedési csomóponti fekvése is közrejátszott. Tokaj volt a Kelet-Felvidék és a Kelet-Alföld között zajló szekérforgalom legfontosabb kapuja. A tokaji átkelőhelyhez mérhető jelentőségű és szerepkörű átkelőhely a Tiszán csak Szolnokon és Szegeden volt. (Forrás: Wikipédia) |
Kapcsolódó dokumentumok: Wikipédia: Tokaj Jellegzetes hegyaljai mezőváros: Tokaj látképe (Borsod-Abaúj-Zemplén m.) Tokaj látképe |
![]() ![]() ![]() |