Képaláírás: A «Maine» amerikai hadihajó.

Ismertető szöveg: A "Maine" amerikai hadihajó elsülyedése.
A kubai fölkelők és a spanyolok közötti harczok már annyira elmérgesedtek, hogy az amerikai Egyesült-Államok jónak látták az ügybe a humanitás szempontjából csillapítólag beleavatkozni. Tüntető czélból a folyó február 6-án útnak indították Kuba sziget fővárosába, Havannába, egyik első osztályú hadihajójukat.
A "Maine" hadihajó február 8-án érkezett meg Havanna elé s nem csekély zavart okozott a városban és a hatóságoknál. A "Maine" megérkezése után horgonyt vetett s várakozó állásban maradt a város előtt. Febr. 16-ikán reggel 9 óra 45 perczkor a város lakosait egy óriási robbanás zavarta föl, a melyet egymás után még három újabb dörrenés követett. A robbanások a "Maine" hajón történtek, mely teljesen rommá lett s hirtelen elsülyedt legénységével együtt, kik közül csak néhányat sikerűlt megmenteni. Mentők a spanyolok voltak, az "Alfonz XII." czirkáló hajó legényei, kik hat matrózt és egy tisztet ragadtak ki a halál torkából s ezeket rögtön a havannai katonai kórházba szállították ápolás végett. Megmenekült a hajó kapitánya is, de szintén megsebesülve.
A "Maine" hajóra való tisztek nagy része egy másik amerikai hajóra volt hivatalos vacsorára, ott maradtak éjjelre is és így elkerülték a biztos halált. A robbanást az eddigi vizsgálatok szerint a hajó kazánjának szétpattanása okozta, tehát nem valami ellenséges spanyol torpedó, mint eleinte gyanították.
A "Maine" csatahajó egyike volt az Egyesült-Államok legjobb hajóinak. 1895. év őszén bocsátották vízre. Hoszsza 105, szélessége 21, és magassága fenekétől a tetőzetig 20 méter volt. Hatalmas testét két csavar hajtotta 12 ezer lóerejü gőzgéppel; teljes menetsebességgel 18 tengeri mérföldet, azaz 33 kilométert haladt óránként. E gőzgépen kivűl a hajón még 16 más gépezet volt elhelyezve úgymint dinamók, szellőztetők, felvonók és gőz szivattyúk. Első osztályú fölszerelése négy 25 centiméteres és hat 12 centiméteres hátúltöltő ágyúból állt. Ezeken kivűl hét hat fontos és nyolcz egy fontos gyorstüzelő ágyú volt rajta, s végül az árboczkosarakban négy revolver-ágyú volt elhelyezve. A hajó teste 30 centiméternyi vastag 5 százalékos nickel-aczélból készült. Személyzete 34 tisztből és 380 emberből állt. A hajó teljes fölszerelésével együtt hat millió kétszázötven ezer forintba került és párja volt a "Texas" nevű csatahajónak. (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1898. márczius 6.)

1898. február 15-én havannai kikötőben felrobbant az amerikai Maine csatahajó, a kor legnagyobb amerikai hadihajója. Bár a a hajó a lőszerraktárában történt robbanás miatt pusztult el, az amerikai vizsgálat szerint az elsődleges robbanás egy búvár által a hajó alá juttatott vízi akna volt. Bár személyi kapcsolatokat sohasem bizonyítottak, az amerikai kormány a kubai spanyol hatóságokat tette felelőssé, és hadat üzent Spanyolországnak. Spanyolország elvesztette Kubát is. (Meg a Fülöp-szigeteket.)
A sziget 1898 decemberében hivatalosan is, a spanyol-amerikai 1898-as párizsi békeszerződés értelmében, az USA védnöksége lett. Önálló köztársasággá alakult Kuba, de alkotmánya szerint az Egyesült Államoknak joga volt beavatkozásra, Kuba pénzügyeinek és külügyeinek felügyeletére. (Forrás: Wikipédia)