Ismertető szöveg: Kovács Gyula politikus. Ősi nemes hajdú családból származik. Elődjeit a lovas hajdúkkal
együtt 1606-ban telepítette le Bocskay István Hajdúszoboszlón.
Atyja, Kovács Miklós a
szoboszlói kerület első választott országgyűlési képviselője volt. Iskoláit
szülővárosában kezdette, majd Hajdúböszörményben, Brassóban és Késmárkon
folytatta, jogi tanulmányait pedig a debreceni jogakadémián
végezte, és itt tette le a jogi és államtudományi államvizsgákat is. Ezután
két évig a hajdúszoboszlói járásbíróságnál joggyakornok volt, majd az
igazságszolgáltatási pályát a közigazgatásival cserélve fel, 1884-ben a balmazújvárosi
járás szolgabírája lett.
Később megyei aljegyző. Ezen állásából szólította az
1894-ik évben szülővárosa, Hajdúszoboszló rendezett tanácsú város közönsége
polgármesteri székébe. E város polgármestere 1901-ig volt, amikor
a szoboszlói kerület függetlenségi és 48-as, Kossuth-párti program alapján
országgyűlési képviselővé választotta.
Polgármestersége idején városában sok társadalmi és közjótékonysági
intézményt és egyesületet létesített.
Nyolc esztendőn át főgondnoka volt a hajdúszoboszlói ev. ref.
egyháznak, elnöke a szoboszlói kaszinónak, a dalegyesületnek, díszelnöke
a független és 48-as Kossuth-körnek és még két olvasókörnek, vezérigazgatója
a hajdúszoboszlói takarékpénztárnak, tagja Hajdú vármegye törvényhatósági
és közigazgatási bizottságainak, választmányi tagja az alsószabolcsi
tiszai ármentesitő társaságnak és elnöke a város letelepítésének
300 éves fordulója alkalmával, 1906-ban felállított Bocskay-szobor bizottságának.
Széleskörű elfoglaltsága mellett maga vezette jól rendezett gazdaságát
is.
|