Normál kép: 1272391043.jpg   Méret: 770x577 Színmélység: 24bit Felbontás: ismeretlen
Nagy kép: 1272391043_nagykep.jpg   Méret: 2048x1536 Színmélység: 24bit Felbontás: ismeretlen
Kattintson az új ablakban való nagyításhoz! 
Click to enlarge it in a new window!

Ismertető szöveg: A százszorszép vagy vad százszorszép (Bellis perennis) a fészkesek (Asteraceae) családjába, a csövesvirágúak (Asteroideae) alcsaládjába tartozó növényfaj. Csaknem egész Európában elterjedt. Észak-Amerikába behurcolták, ott inváziós faj. A franciák húsvétkának hívják, a német "libavirág" arra utal, hogy gyakran nyílik a libalegelőkön. Angol neve ("a nappal szeme") arra utal, hogy sugárvirágai estére becsukódnak. Népies nevei: rukerc, pere. Lágyszárú, évelő növény. 5-25 cm magasra nő meg. A Raunkiær-féle életforma-osztályozás szerint hemikriptofiton, azaz rügyei szorosan a talaj felszínén vannak, az elszáradt levelek védik őket. Tömött tőrózsában álló, szőrös, szabálytalan szélű, enyhén fűrészes levelei lapát formájúak. Szinte egész évben virágzik, a virágzat heliotropizmust mutat, este vagy esős időben összecsukja szirmait. Levéltelen kocsányain 1,5-3 cm széles, magánosan álló fészekvirágzat fejlődik, aminek közepén a 75-125 sárga, hímnős, ötszirmú csöves virág, szélein a zigomorf, két sorban álló fehér nyelves virágok találhatók, utóbbiak fonákja vagy csak hegye gyakran rózsaszínes. A virágok öntermékenyek, rovarok porozzák. A pollenszemek tüskés felszínűek, trikolpátak. Termése kb. 1 mm-es, visszásan tojásdad, bóbita nélküli kaszattermés. A magokat (kb. 1300 db egyedenként) a szél és az állatok (madarak, hangyák, földigiliszta) is terjesztik, de a cipőre is ráragadhatnak. A rétek, mezők, parkok kiöregedő gyepjének gyakori virága, az angolperjés rét-legelő (Lolio-Cynosuretum) társulás jellemző növénye. A félárnyékos vagy napsütéses helyeket, a kövér, agyagos talajt kedveli. Az őshonos flórából legrégebben betelepült kerti virágok egyike. Triterpén-szaponinokat, flavonoidokat, poliineket, nyomokban illóolajokat tartalmaz. Virágát vagy virágos hajtását használják fel. Az orvostudomány nem használja, a homeopátiában rándulások, zúzódások, megerőltetett izmok, bőrbetegségek kezelésére alkalmazzák. Fiatal leveleit salátákhoz adva az anyagcserét serkenthetik. Bimbóit sós vízben áztatva, majd tárkonyecettel felöntve a kapribogyó pótlására is felhasználható. Dísznövényként termesztett változatai is léteznek, ezek szirmai tömöttebbek, színük fehér, vörös, lila is lehet. (Forrás: Wikipédia)



A nünüke (Meloe L.) a különlábtőízes bogarak csoportjába, a hólyaghúzók családjába tartozó bogárnem. Testük ovális, csápjaik fűzérformájúak, szemeik vesealakúak, fejük háromszögű, mellső szárnyaik nagyon rövidek, a hátsók hiányoznak. A nőstényeknek nagyobb és vastagabb potrohuk van. Tavasszal a fűben mindenütt láthatók. Megfogva sárgás folyadékot eresztenek ki testük minden részéből. Egyesek lárvái, mint a kőrisbogáré, a méhkasokban is élnek és így a méhészetre károsak. A világ minden részéből 70, Európából 28, hazánkból mintegy 14 faj ismeretes. (Forrás: kislexikon.hu)


   Felvétel a kedvencek közé vagy megosztás másokkal/Bookmark or share this page