Normál kép: farkasreti_czobel_b.jpg   Méret: 770x1026 Színmélység: 24bit Felbontás: ismeretlen
Nagy kép: farkasreti_czobel_b_nagykep.jpg   Méret: 1200x1600 Színmélység: 24bit Felbontás: ismeretlen
Kattintson az új ablakban való nagyításhoz! 
Click to enlarge it in a new window!

Képaláírás: Farkasréti temető: 1/4-1-39/40 [szobrász: Farkas Aladár]

Ismertető szöveg: Czóbel Béla festő, Kossuth-díjas (1948), érdemes művész (1958), kiváló művész (1963), az École de Paris jelentős magyar képviselője. Felesége Modok Mária festő. Tanulmányait a nagybányai szabadiskolában kezdte 1902 nyarán Iványi Grünwald Béla tanítványaként, és a következő években többször visszatért ide. Az 1902-03-as tanévben a müncheni akadémián tanult. 1903-ban a párizsi Julian akadémiára iratkozott be, ahol Jean-Paul Laurens korrigált. 1903-ban a Nemzeti Szalon őszi tárlatán és Párizsban a Champs-de-Mars-i szalon kiállításán szerepelt. Első munkái plein air tanulmányok (Ülő paraszt, 1904), a szecesszió hatását mutatják (Kislány ágy előtt, 1905). Párizsban barátságot kötött Picassóval, Braque-kal, Dunoyer de Segonzac-kal és a fauves-ok csoportjához tartozó több festővel. 1905 őszén és a további években a Salon d'Automne-ban, a fauves-ok termében állította ki kompozícióit (Szalmakalapos férfi, Festők a szabadban, 1906). Ezekkel a képekkel a nagybányai művésztelepen, a "neósok" vezéregyénisége lett. Egyformán részt vett a párizsi és a m. művészeti életben. Első gyűjteményes kiállítását 1907-ben Párizsban, a Galerie Berthe Weilben rendezte meg. 1907-1912 között több fiatal festővel együtt a nyarakat Kernstok Károlynál Nyergesújfalun töltötte. Részt vett a Magyar Impresszionisták és Neoimpresszionisták Köre (MIÉNK) megalakításában, a Műhely kiállításain, tagja volt a Nyolcaknak, bár kiállításaikon nem szerepelt. Az I. világháború idején műveinek nagy része megsemmisült. 1914-1919 között Hollandiában, Bergben élt. Amszterdamban részt vett a Hollandsche Kunstenaarskring kiállításain. 1919-1925 között Berlinben tartózkodott, tagja lett a berlini Freie Sezessionnak. Első budapesti gyűjteményes kiállítását 1924-ben rendezte meg a Belvedere szalonban. Alapító tagja volt a KUT-nak, a Nemzeti Szalonban rendezett szinte valamennyi kiállításukon szerepelt. 1925-ben Berlinből Párizsba költözött. A párizsi Galerie Bing 1927-ben reprezentatív kiállításon mutatta be a fauves-ok 1904-1908 közötti tevékenységét, ahol Festők a fák alatt c. képével szerepelt. Ugyanez a galéria 1930-ban önálló kiállításon mutatta be műveit. 1931 jan.-jában a Tamás Galériában rendezett gyűjteményes kiállítást. Ez évtől a nyarakat rendszeresen Hatvany Ferenc Heves vm.-i birtokán töltötte. 1932-ben a Tamás Galéria Az új magyar művészet keresztmetszete c. kiállításán szerepelt, majd a Nemzeti Szalonban bemutatott A Főváros új szerzeményei című kiállításon. Ebben az évben a Szinyei Társaság díjjal jutalmazta munkásságát. 1933-, 1934-, 1936-ban a Frankel Szalonban rendezett gyűjteményes kiállításokat. 1934-ben szerepelt első ízben a Velencei Biennálén, Öntőző lány az üvegházban c. képét a francia közoktatási miniszter vásárolta meg. New Yorkban a Gallery Brummer rendezett kiállítást műveiből először 1927-ben, majd 1936-ban. Katalógusának előszavát André Dunoyer de Segonzac írta. A washingtoni múz. is vásárolt képeiből. A harmincas évek elejére kialakult, és a továbbiakban lényegében nem változott sajátos festői világa, amely mindvégig megőrizte természetelvűségét (Múzsa, Szakácsnő, 1930; Piros kendős lány, 1934; Madonna, 1937; Hátakt, 1941). Bizonytalannak látszó formavilágát kontúrvonallal határolt mélytüzű színekkel építette fel. Témái: csendéletek, enteriőrök, tájak, aktok. 1939-ben került először Szentendrére, a II. világháború alatt ez lett állandó tartózkodási helye. A háború befejezése után a teleket Párizsban, a nyarakat Szentendrén, a művészteleptől kissé elkülönülten töltötte, bár a kollektív kiállításokon rendszeresen részt vett. 1948-ban gyűjteményes kiállításai voltak Seiden Gusztávné művészboltjában Budapesten és a Galerie des Beaux-Arts-ban Párizsban. Részt vett az Európai Iskola utolsó kiállításán. 1950-ben a Galerie Katia Granoff (Párizs) mutatta be munkáit. 1952-1964 között a párizsi Galerie Zak szinte évente rendezett bemutatót munkáiból. 1958-ban művei szerepeltek a Velencei Biennálén. Utolsó gyűjteményes kiállításai: Galerie Moos, Genf, 1961; Galerie Drouet, Párizs, 1969; Musée Galérie, Párizs, 1970. 1971-ben a Műcsarnokban nyílt reprezentatív, retrospektív kiállítás műveiből. 1973-ban az Ernst Múzeumban és a szentendrei Művésztelepi Galériában állított ki. 1975-ben műveinek bemutatására múzeum nyílt (Szentendre, Templom tér 1.). A rendkívül gazdag életmű jelentős darabjai magyar és külföldi magángyűjteményekben vannak. 1973-ban a Magyar Népköztársaság Zászlórendjével tüntették ki. (Forrás: Magyar Életrajzi Lexikon)



Modok Mária festő. Czóbel Béla felesége. A Képzőművészeti Főiskolán Glatz Oszkár és Réti István tanítványa volt, 1922-ben a nagybányai művésztelepen dolgozott Réti István és Thorma János festők mellett. 1930 óta állított ki, évente részt vett a Képzőművészek Új Társasága (KÚT) tárlatain. Első önálló kiállítását a Tamás Galéria rendezte 1935-ben. 1936-ban és 1937-ben a Műcsarnokban is szerepelt a modernek tárlatán. 1947-ben az Ernst Múzeumban, 1954-ben a szentendrei Ferenczy Károly Múzeumban (Czóbel Bélával, Ilosvai Varga Istvánnal és Szántó Piroskával együtt), 1958-ban Esztergomban volt kiállítása. Emlékkiállítását 1972-ben a szentendrei művésztelepi galéria rendezte meg. Több ízben járt Olaszországban, 1947-től - csaknem két évtizedig - a telet férjével általában Párizsban töltötte, képeinek nagy részét is ott festette. Korábbi, posztimpresszionista festményeit a figuralitás jellemezte, a sötétebb tónusok és a szerkezet igénye. Képeinek zöme kis méretű, főként tájképeket, csendéletet, virágcsendéletet, leányfejeket festett. Művészetében a természeti látványból indult ki; élete utolsó évtizedében fokozatosan háttérbe szorultak a természeti élmények, az elvont témák is megjelentek képein. (Forrás: Magyar Életrajzi Lexikon)


   Felvétel a kedvencek közé vagy megosztás másokkal/Bookmark or share this page